A Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. ígérete szerint 2025-re csökkenti saját márkás termékeinek só-, cukor- és telített zsírtartalmát. A vállalat célul tűzte ki, hogy egy 6 éves megvalósítási terven belül belül 20%-kal csökkenti saját márkás termékeinek hozzáadott só-, cukor- és telített zsírsavtartalmát egyaránt. A cég felismerte, hogy Magyarországon jelenleg rossz tendenciák figyelhetőek meg a lakosság cukor, só és nem utolsó sorban telített zsír bevitelével kapcsolatban.
A gyermekek esetében különösen fontos a hozzáadott cukor tartalom mérséklése, hiszen a korai életszakasz meghatározó a megfelelő táplálkozási szokások elsajátítása szempontjából. Sok a túlsúlyos gyermek, akiből később túlsúlyos felnőtt lesz. A túlzott mértékű cukorfogyasztás köztudottan növeli a cukorbetegség és egyéb degeneratív folyamatok (kardiovaszkuláris megbetegedések, ízületi bántalmak….) kialakulásának kockázatát.1 Így a cukortartalom csökkentését első sorban a gyermekeknek szánt élelmiszerek terén kívánja érvényesíteni a cég.
A saját márkás Crownfield kukoricapelyhek cukortartalma 24%-kal csökkent: 8,5 g/100 g-ról 6,5g /100 g-ra. A cél: 2019 végére 4,8 g/100 g cukortartalom.
A só- (nátrium-) bevitel terén sem állunk jól a statisztikákkal. A felnőtt nők közel 95%-a túllépi az ajánlott mennyiség (2g nátrium/nap) 130%-át, míg a férfiak közel 100%-ára igaz ez a kijelentés.2 Pozitívum viszont, hogy az utóbbi években valamelyest csökkenő tendencia figyelhető meg3, ami azonban még nem tesz eleget az egészséges életmódnak megfelelő ajánlásoknak. Ezek az eredmények részben a csomagolt élelmiszerek só- és cukortartalmát szabályozó népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvénynek, részben pedig a 2008-ban EU-s keretprogram részeként indult Nemzeti sócsökkentő, „Stop Só” programnak köszönhetőek. A cég az olyan napi szinten fogyasztott élelmiszerek esetében szeretné csökkenteni a sótartalmat, amik a rendszeresen fogyasztásból adódóan nagymértékben hozzájárulnak a sóbevitelhez.
A túlzott mértékű sófogyasztás különösen a hipertóniában (magas vérnyomás) szenvedőknek lehet kritikus, míg az alacsony sóbevitel is káros lehet, hívja fel a figyelmet a Pharmaonline egy korábbi cikke. Az ajánlott mennyiségnél indokolatlanul alacsonyabb nátrium-bevitel ugyanis növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, illetve az ezekkel összefüggő elhalálozás valószínűségét is.4 Nem kell hát megijedni a sótól, csak, mint mindent mértékkel és ésszerűen adagoljuk ételeink ízesítéséhez a kiegyensúlyozott életmód részeként.
A Trattoria Alfredo kövön sült pizza, szalámival átlagos sótartalma 2008-ban 1,63g/100 g volt, melyet közel 29%-kal csökkentettek, kb. 1,15 g/100 g-ra. Potenciális cél 2019 végére: 1g/100g só.
A szív- és érrendszeri megbetegedésekkel a túlzott mértékű telített zsírbevitel is összefüggésbe hozható. A WHO ajánlása szerint napi 2000 kcal-s étrendet alapul véve a telített zsírsav bevitelének felső határa kb. napi 20 g.5 Míg a hazai ajánlás a napi 7% alatti telített zsírbevitelt javasolja, ezen a téren a felnőtt férfiak és nők közel azonos szinten teljesítenek túl a 11% fölötti telített zsír fogyasztási adatokkal.6
Mint ahogy azt tudjuk, sokszor a cukortartalom csökkentése a zsírtartalom növekedését hozza magával, vagy megfigyelhető, hogy a csökkentett zsírtartalmú „light” termékek több cukrot tartalmaznak, mint a hagyományos társaik. Jó hír, hogy a Lidl erre is figyel: ígérik, hogy az általuk fejlesztett új termékekben erre nem kerül sor. További örömre adhat okot az egészséges életmód követőinek, hogy receptúráik nem tartalmaznak majd olyan felesleges cukorhelyettesítőket, mint például a mesterséges édesítőszerek.
Az ismertetett – egyébként remek – kezdeményezéssel kapcsolatban azonban táplálkozáskutatóként kötelességünknek tartjuk megemlíteni az ajánlások mögötti tudományos bizonyítékok hiányosságának problémájára. Egy friss, 2019-es tanulmány7 világít rá ezeknek a buktatójára: a Journal of Evolution and Health tudományos szaklapban Derk Lemke hívja fel a figyelmet arra, hogy az általános érvényű ajánlások (mint például a só-, cukor- és telített zsír fogyasztásra irányulók) pusztán előzetes megfigyelési adatokon alapulnak. Az a gond ezzel, hogy hiányoznak a nátrium-bevitel csökkentésének hipotézisét bizonyító klinikai kutatások az állítások mögött! – ismerte fel a Lemke. (Ugyanez igaz más tápanyagok bevitelére vonatkozó ajánlásokra egyaránt.) A tanulmány ennek értelmében az ajánlások újragondolását tartja indokoltnak a jövőre nézve.
Sajnos még mindig problémát jelent nem csak hazánkban, de nemzetközi szinten is, hogy az emberi egészséget érintő kérdésekben a valódi hatást kizárólagosan mutató humán klinikai vizsgálatok helyett olcsóbb és egyszerűbb, és ezzel együtt sajnos kevésbé megbízható utat választanak. A klinikai kutatások ugyanis pontos és megbízható eredményeket szolgáltatnak, viszont költség-, szakértelem- és időigényesek. Így mint minden téren igyekeznek a primer kutatásokat olcsóbb és könnyebb megoldásokkal megkerülni, még ha azok pontatlanabb adatokat szolgáltatnak is.
Hivatkozások:
1.http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/243337/Summary-document-53-MS-country-profile.pdf?ua=1
2. http://real.mtak.hu/51739/1/650.2017.30744.pdf
3. https://www.lidl.hu/statics/lidl-offering-hu/ds_doc/Lidl_Taplalkozaskalauz.pdf
4. http://pharmaonline.hu/kepzes/cikk/nyugodtan_sozzon__mert_az_alacsony_sobevitel_karos
5. https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet
6. https://www.ogyei.gov.hu/otap_2014/
7. Lemke, D. (2018). Modern Recommendations of Salt Restriction-Based on Facts or Fiction?. Journal of Evolution and Health, 3(2), 4.
Képek forrásai:
1. https://www.lidl.hu/hu/Nehany-pelda-termekkinalatunkbol-9024.htm?articleId=31244
2. https://www.lidl.hu
Kiemelt kép forrása:
https://hirzona24.com/
