A Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. ígérete szerint 2025-re csökkenti saját márkás termékeinek só-, cukor- és telített zsírtartalmát. A vállalat célul tűzte ki, hogy egy 6 éves megvalósítási terven belül belül 20%-kal csökkenti saját márkás termékeinek hozzáadott só-, cukor- és telített zsírsavtartalmát egyaránt. A cég felismerte, hogy Magyarországon jelenleg rossz tendenciák figyelhetőek meg a lakosság cukor, só és nem utolsó sorban telített zsír bevitelével kapcsolatban.

A gyermekek esetében különösen fontos a hozzáadott cukor tartalom mérséklése, hiszen a korai életszakasz meghatározó a megfelelő táplálkozási szokások elsajátítása szempontjából. Sok a túlsúlyos gyermek, akiből később túlsúlyos felnőtt lesz. A túlzott mértékű cukorfogyasztás köztudottan növeli a cukorbetegség és egyéb degeneratív folyamatok (kardiovaszkuláris megbetegedések, ízületi bántalmak….) kialakulásának kockázatát.1 Így a cukortartalom csökkentését első sorban a gyermekeknek szánt élelmiszerek terén kívánja érvényesíteni a cég.

gabonapehely_99

A saját márkás Crownfield kukoricapelyhek cukortartalma 24%-kal csökkent: 8,5 g/100 g-ról 6,5g /100 g-ra. A cél: 2019 végére 4,8 g/100 g cukortartalom.

A só- (nátrium-) bevitel terén sem állunk jól a statisztikákkal. A felnőtt nők közel 95%-a túllépi az ajánlott mennyiség (2g nátrium/nap) 130%-át, míg a férfiak közel 100%-ára igaz ez a kijelentés.2 Pozitívum viszont, hogy az utóbbi években valamelyest csökkenő tendencia figyelhető meg3, ami azonban még nem tesz eleget az egészséges életmódnak megfelelő ajánlásoknak. Ezek az eredmények részben a csomagolt élelmiszerek só- és cukortartalmát szabályozó népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvénynek, részben pedig a 2008-ban EU-s keretprogram részeként indult Nemzeti sócsökkentő, „Stop Só” programnak köszönhetőek. A cég az olyan napi szinten fogyasztott élelmiszerek esetében szeretné csökkenteni a sótartalmat, amik a rendszeresen fogyasztásból adódóan nagymértékben hozzájárulnak a sóbevitelhez.

A túlzott mértékű sófogyasztás különösen a hipertóniában (magas vérnyomás) szenvedőknek lehet kritikus, míg az alacsony sóbevitel is káros lehet, hívja fel a figyelmet a Pharmaonline egy korábbi cikke. Az ajánlott mennyiségnél indokolatlanul alacsonyabb nátrium-bevitel ugyanis növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, illetve az ezekkel összefüggő elhalálozás valószínűségét is.4 Nem kell hát megijedni a sótól, csak, mint mindent mértékkel és ésszerűen adagoljuk ételeink ízesítéséhez a kiegyensúlyozott életmód részeként.

hauptbild_big_72

A Trattoria Alfredo kövön sült pizza, szalámival átlagos sótartalma 2008-ban 1,63g/100 g volt, melyet közel 29%-kal csökkentettek, kb. 1,15 g/100 g-ra. Potenciális cél 2019 végére: 1g/100g só.

A szív- és érrendszeri megbetegedésekkel a túlzott mértékű telített zsírbevitel is összefüggésbe hozható. A WHO ajánlása szerint napi 2000 kcal-s étrendet alapul véve a telített zsírsav bevitelének felső határa kb. napi 20 g.5 Míg a hazai ajánlás a napi 7% alatti telített zsírbevitelt javasolja, ezen a téren a felnőtt férfiak és nők közel azonos szinten teljesítenek túl a 11% fölötti telített zsír fogyasztási adatokkal.6

Mint ahogy azt tudjuk, sokszor a cukortartalom csökkentése a zsírtartalom növekedését hozza magával, vagy megfigyelhető, hogy a csökkentett zsírtartalmú „light” termékek több cukrot tartalmaznak, mint a hagyományos társaik. Jó hír, hogy a Lidl erre is figyel: ígérik, hogy az általuk fejlesztett új termékekben erre nem kerül sor. További örömre adhat okot az egészséges életmód követőinek, hogy receptúráik nem tartalmaznak majd olyan felesleges cukorhelyettesítőket, mint például a mesterséges édesítőszerek.

Az ismertetett – egyébként remek – kezdeményezéssel kapcsolatban azonban táplálkozáskutatóként kötelességünknek tartjuk megemlíteni az ajánlások mögötti tudományos bizonyítékok hiányosságának problémájára. Egy friss, 2019-es tanulmány7 világít rá ezeknek a buktatójára: a Journal of Evolution and Health tudományos szaklapban Derk Lemke hívja fel a figyelmet arra, hogy az általános érvényű ajánlások (mint például a só-, cukor- és telített zsír fogyasztásra irányulók) pusztán előzetes megfigyelési adatokon alapulnak. Az a gond ezzel, hogy hiányoznak a nátrium-bevitel csökkentésének hipotézisét bizonyító klinikai kutatások az állítások mögött! – ismerte fel a Lemke. (Ugyanez igaz más tápanyagok bevitelére vonatkozó ajánlásokra egyaránt.) A tanulmány ennek értelmében az ajánlások újragondolását tartja indokoltnak a jövőre nézve.

Sajnos még mindig problémát jelent nem csak hazánkban, de nemzetközi szinten is, hogy az emberi egészséget érintő kérdésekben a valódi hatást kizárólagosan mutató humán klinikai vizsgálatok helyett olcsóbb és egyszerűbb, és ezzel együtt sajnos kevésbé megbízható utat választanak. A klinikai kutatások ugyanis pontos és megbízható eredményeket szolgáltatnak, viszont költség-, szakértelem- és időigényesek. Így mint minden téren igyekeznek a primer kutatásokat olcsóbb és könnyebb megoldásokkal megkerülni, még ha azok pontatlanabb adatokat szolgáltatnak is.

Hivatkozások:

1.http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/243337/Summary-document-53-MS-country-profile.pdf?ua=1
2. http://real.mtak.hu/51739/1/650.2017.30744.pdf
3. https://www.lidl.hu/statics/lidl-offering-hu/ds_doc/Lidl_Taplalkozaskalauz.pdf
4. http://pharmaonline.hu/kepzes/cikk/nyugodtan_sozzon__mert_az_alacsony_sobevitel_karos
5. https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet
6. https://www.ogyei.gov.hu/otap_2014/
7. Lemke, D. (2018). Modern Recommendations of Salt Restriction-Based on Facts or Fiction?. Journal of Evolution and Health, 3(2), 4.

Képek forrásai:

1. https://www.lidl.hu/hu/Nehany-pelda-termekkinalatunkbol-9024.htm?articleId=31244
2. https://www.lidl.hu

Kiemelt kép forrása:

https://hirzona24.com/

Szerző:

Okleveles élelmiszermérnök (2016), diplomás élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök (2018). Több éve foglalkozik a funkcionális élelmiszerekhez kapcsolódó projektekkel: funkcionális élelmiszer minták in vitro emésztése, antioxidáns kapacitás mérések kivitelezése.

Középszinten beszél németül, angolul és olaszul. Fél éves külföldi (Salerno, Olaszország) részképzése során angol nyelven kereskedelmi és marketing területhez tartozó kurzusokat is teljesített. Tanúsítványok, elvégzett kurzusok: angol és magyar nyelven fél éves érzékszervi minősítői tanfolyam, angol nyelven egy hetes nemzetközi konferencia teljesítése a termékfejlesztési innovációk terén. Nyitott és elhivatott az új, úttörő, kreatív gondolkozás felé. Eddig megszerzett tudását a funkcionális és egészségmegőrző termékek fejlesztésében szeretné kamatoztatni, folyamatosan bővíteni.