Már előző cikkünkben (itt olvashatod) is megemlítettük, hogy a B-vitaminokból sok altípus létezik, és hogy ezek meglehetősen sokrétű hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Előző cikkünkben az immunrendszerrel kapcsolatban írtunk Nektek a B-vitamin fontosságáról, mivel azonban ilyen komplex hatásuk van, fontosnak tartjuk, hogy részletesebben beszéljünk róluk.
Vegyük sorra a B vitamin család tagjait, valamint a hozzájuk tartozó ajánlott napi tápanyagbeviteli értékeket, melyeket az egyes táplálék-kiegészítő készítményeken RDA értékként tüntetnek fel a gyártók:
- B1-Vitamin (Tiamin) 1,1 mg/nap
- B2-Vitamin(riboflavi) 1,2 mg/nap
- B3-Vitamin (niacin) 15 mg/nap
- B6-Vitamin ( piridoxin) 1,5 mg/ nap
- Pantoténsav 5 mg/ nap
- Folsav 400 µg/ nap
- B12-Vitamin 2,4 µg/ nap
Vegyük sorra a fent említett B-vitamin család egyes elemeit, az általuk okozott hiánybetegségeket, valamint azokat az élelmiszereket, amelyekkel bevitelük megoldható.
B1-Vitamin (Tiamin)
Az összes B vitamin, így a tiamin is vízoldékony vitamin. A tiamin előállítását növények, gombák és baktériumok végzik, és esszenciális anyag az összes élő többsejtes szervezet (így az ember) számára is. Szervezetünk képtelen szintetizálni ezt a vitamint, így gondoskodnunk kell arról, hogy kívülről a megfelelő mennyiségben kerüljön bevitelre. A tiaminnak létfontosságú szerepe van az emberi szervezet normális működésében. Koenzimként részt vesz a szénhidrátok, és az aminosavak lebontásában, ezenkívül antioxidáns tulajdonsággal is bír.. Katalizátorként meghatározó szerepet játszik a Szentgyörgyi-Krebs féle ciklusban, hozzájárulva ezzel a minden élő emberi sejt fűtőanyagának számító ATP termelődéséhez.
Olyan hírvivő anyagok (nerutotranszmitterek) szintézisében is részt vesz, melyek a sejtek közötti kommunikáció támogatásával segítik az idegrendszer működését. Hozzájárul továbbá az immunrendszer normális működéséhez is. Hiánybetegségei közül megemlítendő többek között a Wernicke-Korsakoff szindróma, (Az érdeklődők erről a betegségről itt olvashatnak bővebben ) valamint a látóideg neuropátia, ödéma. A B1-vitamin hiánya nem ritka állapot: kísérőtünete lehet az alkoholizmusnak, szívelégtelenségnek, diabétesznek valamint a krónikus alultápláltságnak is.
B2-vitamin (Riboflavin)
A B2-vitamin, más néven riboflavin a B-komplex vitaminok másik fontos tagja. Vízoldékony vitamin, felszívódása kifejezetten jó. Az emberi szervezet ezt a vitamint sem képes szintetizálni, itt is ügyelni kell táplálékkal, valamint étrendkiegészítőkkel történő pótlására. Riboflavin szükséges a vörösvérsejtek képződéséhez, az antitestek termeléséhez, valamint a sejtek légzési folyamatinak támogatásához (melynek helyszíne a minden sejtben megtalálható mitokondrium). Mindemellett részt vesz a növekedésben is. Enyhíti a szem fáradtságát, és fontos a szerepet tulajdonítanak neki a szürkehályog prevenciójában, és kezelésében. Segíti a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék metabolizmusát.
A riboflavin egy másik fontos tulajdonsága, hogy gyorsítja egy másik B-vitamin, a B6 aktiválódását a szervezetben. Meghatározó szerepe van a glutation (fontos antioxidáns) előállításában is. A B2-vitamin és a glutation olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy a riboflavin szintjének meghatározása alapján történik a B2 vitamin ellátottság becslése is. A B2-vitamin antioxidáns hatása a szürkehályog kezelésekor fontos szerepet játszik, azonban extrém dózisban (min. 500 mg) retinasérülést okozott egyes kísérleti állatokon. A riboflavin korlátozza a stroke vagy szívroham által okozott sejtkárosodást, és minimálisra csökkenti a különböző méreganyagokból származó légúti sérülések kockázatát.
A riboflavin hiánya ronthatja a vas felszívódását a szervezetben, és gyengíti a pajzsmirigy működését. Jó hatással van továbbá a növekedésre és a termékenységre is. Hiányának leggyakoribb jele a bőr kóros elváltozása: a bőr kiszárad, repedezetté válik, kifekélyesedik (a betegség neve: riboflavinózis
B3-Vitamin
A többi B-komplex-vitaminhoz hasonlóan a B3-vitamin részt vesz a szervezet energiaellátási folyamataiban. A B3-vitamin Két „leghíresebb” származéka a számos biokémiai folyamatban, de főként a zsírsavak és szénhidrátok lebontásában részt vevő NAD és NADP molekula, melyek, mint fáradhatatlan postások szállítják az elektronokat a mitokondriumban megtalálható légzési lánc számára. Mindeközben a szervezetben keletkező szabadgyökök semlegesítésére is sor kerül, megvédve így a sejteket azok káros hatásától.
A B3-vitamint normál, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett könnyen lehet pótolni. Kiváló forrása a csirkehús, a pulykahús, a tonhal és a csiperkegomba.
A húst kevésbé kedvelők számára a spárga, a hüvelyesek (borsó, lencse, bab) jelenthetik a megoldást, de szintén fontos forrás a gyümölcsök közül a sárgadinnye, a magok közül a napraforgómag és a gabonafélék közül a barna rizs és az árpa. A B3-vitamin hiánya napjainkban nem jellemző. Amennyiben mégis B3-vitamin hiányról beszélünk, ennek hátterében számos esetben az alkoholizmus áll.
B6-Vitamin
A B6-vitamin bőrgyulladásos (dermatitises) patkányok gyógyulásának egyik faktoraként fedeztek fel elsőnek. A B6-vitaminnak három különböző kémiailag eltérő formáját ismerik: a Pyridoxine-t (PN), a Pyridoxal-t (PL), és a Pyridoxamine-t (PM), valamint ezek származékaik. A három forma közül a biológiai folyamatokban talán a legfontosabb a pyridoxal, és annak egyik változata, a pyridoxal-foszfát (PLP). A PLP függő enzimek részt vesznek többek között az fehérjék anyagcseréjében. A szénhidrát-anyagcserével kapcsolatos biokémiai folyamatok zavartalan működéséhez szintén elengedhetetlen a PLP jelenléte: a glikolízis (glükóz lebontása), a glükoneogenezis (Glükóz létrehozása más anyagokból, pl. zsírsavakból), valamint a glikogenolízis (azaz a glikogén lebontása) egyaránt PLP-t igénylő folyamat. Továbbá a hem (a vörösvértestek hemoglobinjában található vas tartalmú molekula) szintéziséhez is szükség van PLP-re. Az agyban a PLP különböző neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) – úgy mint szerotonin, adrenalin, noradrenalin, és a GABA (gamma-amino-vajsav) – képződésében vesz részt. A leírtakból könnyen megérthető, miért találunk a hiánybetegségei között anémiát (vérszegénységet) illetve súlyos tünetekkel járó központi idegrendszeri kórképeket is. A B6- vitamin jelenléte csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések, a diabétesz, valamint a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Hiányában az elégtelen szerotonin szintézis miatt kialakuló depresszió valószínűsége is megnő. Ezért fontos, hogy fokozottan figyeljünk a megfelelő B6-vitamin bevitelre, melynek növényi forrása a friss spenót, állati eredetű forrásai pedig a következők lehetnek:
- tonhal
- marha
- csirke
- lazac
- garnéla
- tőkehal
B12-Vitamin
A B12-vitamin számos különböző formában létezik. Mindegyik forma tartalmaz azonban kobaltot, így gyűjtőnéven kobalaminoknak is hívjuk őket. A metilkobalamin és az 5-dezoxiadenizilkobalamin az a két forma, amely az emberben aktív variánsként van jelen a különböző metabolikus reakciókban. A B12-vitaminok szükségesek a vörösvértest – és DNS szintézishez, valamint ahhoz is, hogy az idegrendszerünk működése normális legyen. A B12- vitamin a természetes táplálékban fehérjékhez kötve található, melyet a gyomorban lévő sósav és különböző gyomorban található proteázok (fehérjét bontó enzimek) fognak szabaddá tenni. Az étrendkiegészítőkben található B12-vitamin már alapjáraton szabad formában található, ezért ezeknek a felszabadítása nem szükséges. A B12-vitamin aztán a gyomor fedősejtjei által termelt intrinsic faktorral alkotott komplexként fognak felszívódni a csípőbélben (a vékonybél második szakaszában).
Az anémia perniciosa nevezetű autoimmun betegségben a gyomor nyálkahártyája sérül, amely gyomor atrófiához (sorvadás) és következményes B12-vitamin felszívódási elégtelenséghez vezet (az elégtelen intrinsic faktor termelés miatt). Az károsodott B12 vitamin felszívás pedig (mivel ennek fontos szerepe van a vörösvértestek képződésében) megaloblastos anemiat (a vérszegénység egy fajtája) okoz. A B12-vitamin hiány által okozott további betegségek/tünetek lehetnek még: a szédülés, gyengeség, végtagzsibbadás, székrekedés, depresszió, zavarodottság, demencia, kognitív funkciók romlása, valamint száj- és nyelvszárazság.
B12-vitaminban gazdag ételek:
- lazac
- máj
- marha
- sajt
- sonka
- csirke
Folsav
A folsav a B-vitamin komplex családjának egy fontos tagja. Szerepe van a vörösvértestek, és sok más testi sejt szintézisében is. Ebből következik, hogy hiánya vérszegénységet, és következményesen általános gyengeséget okoz. A folsav bevitele állapotos nők esetében kifejezetten fontos. A megfelelő mennyiségű folsav elengedhetetlen a magzat idegrendszerének normális ütemű fejlődéséhez, valamint a velőcső záródásához is. Hiányában a velőcső nem tud záródni, melynek eredménye egy nyitott gerinc nevű fejlődési rendellenesség. Ennek tünetei az össze nem záródás mértékétől, illetve az érintett gerincvelői szakasz (szegmentum) magasságától függenek: lehetnek egészen enyhék (van, akinél fel sem fedezik), de rendkívül súlyosak is. A teljes alsó végtagi beidegzés kiesése miatt okozhatnak bénulást, vagy a hólyag elveszett beidegzése miatt inkontinenciát. Ezek alapján látható, mennyire fontos a kellő mennyiségű folsav bevitele. Állapotos nők esetében minimum 400 mikrogramm/nap mennyiségű folsav felvételét kell biztosítani. Abban az esetben, ha valakinek már született egy gyermeke velőcsőzáródási rendellenességgel, vagy a családi történetben előfordul ilyen, a terhesség első trimeszterében 4 mg folsav/ nap javasolt. Az első trimeszter lezárultát követően visszatérhetünk a normál 400 mikrogramm/nap dózishoz. Az állapotos nőkön kívül 400 mikrogramm/nap folsav szedése javasolt a dohányzóknak, valamint azoknak, akik sok aspirint, és/vagy savlekötőt szednek.
Folsavban gazdag ételek pl.:
- zöldborsó
- bab
- brokkoli
- rizs
- müzli
- A zöld leveles zöldségek: spenót, sóska
Pantoténsav (B5-vitamin)
A többi B vitaminhoz hasonlóan tevékeny részt vállal a szervezet metabolikus reakcióiban. Tehát segíti a bevitt étel energiává konvertálását. A neve (pantotén) jelentése: mindenhonnan. Arra utal, hogy nagyon sokféle táplálékban megtalálható.
A B5-vitamin kifejezetten fontos: A vörösvértestek képzésében; a stressz és nemihormonok szintézisében más vitaminok (leginkább a B2) feldolgozásában; valamint a koleszterinszíntézisben.
Az étrend-kiegészítőként alkalmazott pantoténsav a negatív visszacsatolások révén csökkenti a szervezet saját (azaz endogén) koleszterinszintézisét, csökkentve ezzel a szív – és érrendszeri problémák kialakulásának valószínűségét.
Forrásai például:
- gomba
- avokádó
- tej
- tojás
- máj
- édesburgonya
Felhasznált irodalom:
https://www.livescience.com/51640-b5-pantothenic-acid.html
Likis, F. (2016). Folic Acid. Journal of Midwifery & Women’s Health, 61(6), 797–798. doi:10.1111/jmwh.12584
Earl Mindell: Earl Mindell’s New Vitamin Bible, Grand Central Life & Style; Rev Upd edition, 2011
Stover, P. J., & Field, M. S. (2015). Vitamin B-6. Advances in Nutrition, 6(1), 132–133.doi:10.3945/an.113.005207
https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminB12-HealthProfessional/
képek forrása: pixabay.com
