A D-vitamin leginkább a szervezet kalcium-anyagcserében betöltött szerepéről ismert. Serkenti a kalcium felszívódását a bélből, ezzel fenntartva a vér megfelelő kalcium-ion szintjét. Mára már világosan látszik, hogy csontjaink egészségéért nem egyetlen hormon vagy ásványi anyag felelős. A D-vitaminon kívül a mellékpajzsmirigy parathormonja és a pajzsmirigy kalcitonin nevű hormonja is részt vesz a folyamatban. Minden mindennel összefügg: a D-vitamin hatására fokozódik a kalcium beépülése a csontokba. A parathormon pedig serkenti a vesében a D-vitamin aktív formájának kialakulását. Érdekes, hogy a parathormon akkor képződik, ha a szervezetben kevés az elérhető kálcium-ion, így a parathormon másik hatása – azon túl, hogy a D-vitamin képzését fokozza – éppen az, hogy a csontokból elérhető kálciumot mobilizálja a zavartalan kálcium-pótlás érdekében. Tehát a D-vitamin közvetetten a csontok felépítésében vesz részt, de a parathormonnal történő közreműködése révén a csontok lebontásában is szerepet játszik. Érdemes még megemlíteni, hogy a szervezetünk mennyire okos: magas D-vitamin szint hatására gátlódik a parathormon-termelés, ezáltal a csontok jobban megtartják kalcium állományukat.
A fent említett, régről ismert hatásokon túl, az elmúlt két évtizedben intenzíven kutatták a D-vitamin egyéb lehetséges élettani szerepét, így napjainkra sok új mechanizmust is sikerült feltérképezni. A D-vitamin hatással van többek között a foszfát homeosztázisra (szervezet állandó egyensúlya), ezen kívül fontos szerepe van a sejtosztódásban, valamint a sejtek differenciálódásban is. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a D-vitamin segíti a xenobiotikumok (szervezet számára idegen anyagok, mérgek) eltávolítását, csökkenti az oxidatív stresszt (ami a sejtöregedés egyik kulcsfaktora), protektív hatással van az idegrendszerre, részt vesz a kórokozók elleni védekezésben, az immunrendszer szabályozásában. Gyulladáscsökkentő, daganatmegelőző hatása is ismert, továbbá jótékony hatással van a szív-és érrendszerre is.
A D-vitamin formái
A D-vitamin előanyagai a bőrben találhatók. Ezen előanyagok a napfény UV-B sugarainak hatására aktiválódnak, majd két hidroxilációs lépés következményeként (előbbi a májban, utóbbi a vesében) alakul ki a D-vitamin végleges, és legaktívabb formája: a kalcitriol (D3-vitamin). Ezt a formát csak külső forrásból, leginkább állati eredetű táplálékkal tudjuk biztosítani szervezetünk számára. Az élelmiszerek közül a legmagasabb a halolajak kalcitriol tartalma. A D-vitamin másik (növényi eredetű) formája a D2-vitamin (ergokalciferol). Ez a forma kevésbé hatékony. Ráadásul bizonyított tény, hogy a D2 vitamin nagy mennyiségben történő fogyasztása a vérben található kálcium-szintet nagyon gyorsan emeli meg, fokozva ezzel pl. az érelmeszesedés kockázatát. Ezzel ellentétben a D3 vitamin fogyasztása akkor is kiegyensúlyozottabb mértékű kálcium-szint emelkedést okoz a plazmában, ha nagyobb adagot fogyasztunk belőle. Mindezek tükrében, jelenlegi tudásunk szerint a D-vitamin szupplementációnak a D3-vitamin adagolása a leghatékonyabb és legbiztonságosabb formája. A D3-vitamin készítményeknek még krónikus vesebetegek esetében is kimutatható a parathormonszintet csökkentő hatása (mert, ahogy fentebb írtuk: a megfelelő D-vitamin szint gátolja a parathormon további termelődését, így a Ca a csontokban marad). Ugyanez a jelenség nem tapasztalható a D2-vitamin kezelés hatására: a krónikus vesebetegek esetében a D-vitamin ezen formájával nem érhető el kellő terápiás eredményt.
A bőr D-vitamin képző kapacitása hatalmas, nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó UV-B napsugárzás hatására 10–20 000 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamin keletkezhet. (Ennek a dózisnak az elérése nagyfokú egyéni variabilitást mutat. Egy szőke kékszemű ember már annyi idő alatt képes enyhén megpirulni, hogy a szállodából elsétál a Balaton partra, míg mások egy óra intenzív napozással sem érik el ezt.) az átlagos D-vitamin ellátottság biztosításához elég 15-20 perc séta úgy, hogy a karokat, arcok, vállakat érje a nap.
Pusztán napsugárzással azonban D3-vitamin túlkínálat nem alakulhat ki. Ennek oka, hogy túl sok UV-B sugárzás hatására a D-vitamin bőrben található előanyagaiból inaktív anyag keletkezik (egy olyan D-vitamin forma, amit az emberi szervezet nem tud hasznosítani). Ezen túlmenően a bőr fokozódó pigment tartalma gátolja a D3-vitamin szintézisét: szóval minél barnábbak vagyunk, annál kevesebb aktív D3-vitamin képződik. A szervezetünk tehát okos, több lépésben is önszabályozó folyamatok segítségével véd meg minket a D-vitamin túlkínálattól.
Fekete bőrű embereknek 5-10x több napsugárzásra van szüksége ugyanannyi D3-vitamin képzéséhez. A D3-vitamin képzés az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt. Sajnos gond lehet az is, hogy a reggeli, a délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin képző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. Ebben az időszakban fokozottan figyeljünk arra, hogy táplálkozásunkkal biztosítsuk a megfelelő D-vitamin szintet.
A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás pedig nem alkalmas D-vitamin képzésére.
A D-vitamin felszívódásáról
A szájon át bevitt D-vitamin a vékonybélből jut tovább a véráramban. Felszívódásához epesavakat igényel, ezért epe és májbetegségek károsíthatják ezt a folyamatot. A mérhető szérumszinteket nemcsak a bőrben képződött és a kívülről bevitt D-vitamin mennyisége, hanem az eloszlási terek is meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a zsírszövet, mert míg a vér és az izmok mennyisége az emberek nagy részénél arányos a test nagyságával, a zsírszövet mennyiségében extrém különbségek lehetnek. Obesitasban (elhízásban) ezért is fokozott a D-vitamin szükséglet, amelynek biztosítása egyben bizonyítottan kedvezően befolyásolja az inzulinrezisztenciát. A D-vitamin intoxikáció (túlzott beviteléből adódó mérgezés) rendkívül ritka, a szervezet szigorúan szabályozott mechanizmusokkal igyekszik ezt kivédeni. D-vitamin túladagolás (ha előfordul) általában D3-vitaminnal történő kezelés következménye.
A D3-vitamin toxikus adagja hónapokon át adott, napi 10 000 NE felett van.
A D3-vitamin biztonságos adagja felnőtt emberben napi 4000 NE.
Források:
Gil, Á., Plaza-Diaz, J., & Mesa, M. D. (2018). Vitamin D: Classic and Novel Actions. Annals of Nutrition and Metabolism, 72(2), 87–95. doi:10.1159/000486536
http://docplayer.hu/172006-Hazai-konszenzus-a-d-vitamin-szereperol-a-betegsegek-megelozeseben-es-kezeleseben.html
Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve
Ádám Veronika: Orvosi biokémia
