A MIND diéta célja

Ahogy a társadalom próbálkozik megküzdeni a ránk zúduló civilizációs betegségek tömkelegével, úgy születnek meg lépten-nyomon a létező legkülönfélébb diéták. Köztük az egyik legújabb a MIND (Mediterranean-DASH diet Intervention for Neurological Delay) diéta. A diéta fő célja – a normál testsúly megtartása mellett – az időskori szellemi leépülés és elbutulás megakadályozása, vagy legalábbis lassítása.

Több olyan diéta is létezik, amelyeket az eddigi irodalmi adatok alapján összefüggésbe lehet hozni a normális agyműködéssel. A kérdésben azonban nincs konszenzus: kevés a rendelkezésre álló adat, és olykor azok is ellentmondásosak. Mindazonáltal az elmúlt kb. 20 év alatt összegyűjtött átfogó elemzések alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy a kognitívfunkciók romlása, a demencia és az Alzheimer kór kialakulásának valószínűsége csökken bizonyos étrendek esetében. Illetve a már kialakult betegségeknél lassítható a progresszió mértéke: az állapot folyamatos romlását nem lehet megakadályozni, a betegek sajnos nem gyógyulnak meg, de életminőségüket tovább lehet szinten tartani.

Keressük a megoldást a rettegett Alzheimer kór ellen… Talán van néhány lehetőség. De hol a konszenzus?

Kép forrása: Syed Haris Omar, 2019

A rendszer összeáll

Martha Clare Morris, a chicagói Rush Egyetem kutatója az elmúlt pár évtized irodalmi adatait elemezve alkotta meg azt a diétát, mely nézete szerint képes lehet felvenni a harcot a rettegett Alzheimer kórral szemben. Maga a diéta valójában két olyan korábbi étrend ötvözéséből született, melyek hatásosságát külön-külön már korábbi tanulmányok, klinikai vizsgálatok, epidemiológiai megfigyelések bizonyították. A szakemberek konszenzusra jutottak arról, hogy mindkét diéta önmagában alkalmas a cukorbetegség, a magas vérnyomás megelőzésében és a hagyományos terápia kiegészítésére, illetve csökkentik a stroke, a szívinfarktus és az egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Ez a két diéta a legalaposabban kutatott mediterrán diéta és a DASH diéta, melyet elsősorban –  mint neve is mutatja (Dietary Approches to Stop Hypertension) – főként a magas vérnyomás mérséklésére fejlesztettek ki. Ebből a két „régi motorosból” alkottak most meg egy új rendszert, mely viszont a szellemi leépüléssel járó betegségek megakadályozását, vagy legalább a leépülési folyamatok lassítását tűzte ki céljául. Sajnos a demencia, az Alzheimer kór vagy a Parkinson kór kezelésére nincs hatékony gyógyszeres terápia. Kétségbeesetten kutatunk megoldás után, hiszen az időskori demencia egyes becslések szerint 40-50 millió embert érint.

MIND diéta ajánlásai: Mit szabad és mit nem?

A MIND diéta keretein belül 15 különböző élelmiszert, illetve élelmiszer-csoportot nevez meg, melyeket fogyasztásra vagy étrendi kizárásra javasol. Egyben meghatározza az optimális mennyiségeket is. A lényeg itt is a minél kevésbé feldolgozott, természetes növényi alapú ételek fogyasztásának hangsúlyosabbá tétele, és az állati eredetű táplálékok, magas telített zsírsav-tartalmú és magas feldolgozottsági fokú élelmiszerek és az édességek kerülése.

A Mind diéta az alábbi élelmiszerek rendszeres fogyasztását ajánlja:

  • Teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása naponta háromszor;
  • Zöld leveles zöldségek fogyasztása minden nap javasolt (kelkáposzta, spenót, sóska, saláta);
  • Szintén naponta kell még valamilyen egyéb zöldséget is fogyasztani;
  • Napi 1 pohár vörösbor elfogyasztása (étkezés után);
  • Hüvelyes növényeket optimálisan kétnaponta kell fogyasztani;
  • Szárnyasok húsának fogyasztása hetente kétszer;
  • Halfogyasztás heti egyszer;
  • Bogyós gyümölcsök fogyasztása;
  • Olajos magvak fogyasztása;
  • Olívaolaj használata (főzéshez is).

MIND diétában korlátozott, kerülendő élelmiszerek:

  • Vörös húsok;
  • Vaj, margarin;
  • Sajtok;
  • Gyorséttermi ételek, egyéb bő zsírban sütött ételek;
  • Édességek.

Látható, hogy bár a MIND diéta nagyon hasonlít szüleihez, a mediterrán és a DASH étrendhez, azonban van néhány jellegzetes sajátosság. Gyümölcsök esetében például CSAK a bogyós gyümölcsök fogyasztását támogatja. A levélzöldségeket pedig olyan táplálékoknak tartja, amelyek hozzájárulnak az agy egészséges működéséhez. A halak rendszeres fogyasztását nem vitatja, de a mediterrán étrenddel összehasonlítva jóval kisebb arányban ajánlja fogyasztásukat.

Hogyan hat? És biztosan hat?

Röviden és tömören összegezve: nem ismerjük az egyes diéták pontos hatásmechanizmusát. Az azonban bizonyított, hogy mind a MIND diéta, mind a mediterrán diéta számos hatást képes kiváltani az emberi szervezetben: az elfogyasztott élelmiszer-összetevők antioxidáns, gyulladás gátló, érelmeszesedést gátló, kognitív képességeket erősítő tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek.

Harc a demencia ellen: mit lehetne tenni?

A MIND diétával kapcsolatban eddig lefolytatott humánklinikai vizsgálatok bizakodásra adnak okot. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül mutatok be néhány eredményt.

  • Egy 2015-ben publikált cikk szerint egy 923 résztvevőből álló vizsgálat során a MIND diéta csökkentette az Alzheimer betegség kialakulásának kockázatát.
  • Egy 2018-ban publikált cikk szerint a MIND diéta csökkentette a Parkinson kór előfordulásának gyakoriságát, illetve lassította a már kialakult betegség kórlefolyását.
  • Egy másik, 2019-ben publikált, 12 éven át tartó vizsgálatban a mediterrán diéta és a MIND diéta hatását vizsgálták az Alzheimer kór kialakulására. (Az Alzheimer kór mellett vizsgálták még az étrend hatását az érelmeszesedés által okozott demencia és az enyhe kognitív zavarok vonatkozásában.) A vizsgálat alapján a mediterrán diéta nem, de a MIND diéta csökkenti az Alzheimer kór kialakulásának kockázatát. Ez a vizsgálat azért különösen fontos, mert a MIND diétával kapcsolatban még viszonylag kevés korábbi publikáció született, azok is kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül is főként Chicagóban történt megfigyelések alapján. Gyakori kritika a diétával kapcsolatban, hogy hiányoznak azok az adatok, melyek megerősítenék, hogy a MIND diéta más földrajzi környezetben, más etnikumban, más korcsoportban is hatásos lenne. Ezt a 12 éves követéses vizsgálatot viszont Ausztráliában végezték, ami tudomásom szerint az első, nem az USA-ból származó adat a diétával kapcsolatban.

A közös pont: talán az olívabogyó? 

Említést érdemel továbbá egy átfogó elemző tanulmány, mely 2019-ben az International Journal of Molecular Sciences tudományos folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerint a demencia elleni küzdelemben a mediterrán diéta és a MIND diéta bizonyul a leghatásosabbnak. Megjegyzendő, hogy a DASH diétával kapcsolatban is megállapították, hogy hatása lehet az Alzheimer kór kialakulásában és lefolyásában, ez a hatás azonban inkább közvetett jellegű: az Alzheimer kór egyik független rizikófaktora a magas vérnyomás és a szívbetegségek fennállása. A DASH diéta pedig éppen szívvédő, vérnyomáscsökkentő hatásával büszkélkedhet.

A két leginkább hatásos diéta jellemző közös pontja az olívabogyó és az olívaolaj nagyon gyakori fogyasztása. Az extra szűz olívaolaj az USDA (United States Department of Agriculture) adatai szerint rendkívül magas arányban, 73,33 %-ban tartalmaz egyszeresen telítetlen zsírsavakat, 13,33 %-ban telített zsírsavakat, 6,67 %-ban pedig többszörösen telítetlen zsírsavakat. Számítások szerint a mediterrán diétát követők esetében az összes energia-bevitel nagy aránya, kb. 40 %-a származik zsírbevitelből (az egészséges táplálkozási irányelvek szerint ez az arány 30 %-ot nem haladhatná meg). Ez a 40 % azonban nagyrészt olívaolajból származik. Az eddigi kutatások azt sugallják, hogy a mediterrán diéta orvosilag igazolható áldásos hatásait nagyrészt a magas telítetlen zsírsavtartalom és az olívában található biofenolok okozzák.

Az az áldott olívaolaj! Nem csodaszer, de hatásos!

 Az olívaolaj fő komponense (teljes tömegének 98-99 %-a) zsírsav. Bővelkedik azonban egyéb, apoláris, nem szappanosítható vegyületekben (fitoszterolok, tocoferolok, szterolok, triterpén komponensek), és poláros fenolokban (biofenolok) is. Az Európai Unióban érvényes szabályozás szerint az olívaolaj esetében feltüntethető az az egészségre vonatkozó állítás (health claim), miszerint: „Az olívaolaj polifenoljai hozzájárulnak a vérzsírok oxidatív stresszel szembeni védelméhez”. Nagyon egyszerűen fogalmazva: az olívaolajban található egyes komponensek segítenek csökkenteni a különböző vérzsírok (pl. koleszterin) okozta károsodásokat a szervezetben. Megkötések vonatkoznak azonban arra, hogy mekkora koncentrációban kell tartalmazza az olívaolaj a különböző biofenolokat, és azt is fel kell tüntetni, hogy a hatás csak abban az esetben várható, ha a fogyasztó legalább 20 g olajat fogyaszt naponta.

Az olívaolaj biofenoljai közül kiemelkedő szerepet játszik az oleuropein nevű anyag. Ez az anyag és származékai a vizsgálatok során erősebb antioxidánsnak bizonyult, mint a C vagy az E-vitamin. (A rendszeres, mértéktartó vörösbor fogyasztás szintén hozzájárul a biofenol bevitel fokozásához.) Ezen kívül az olívaolaj magas olajsav-tartalma is jelentős szerepet játszhat az Alzheimer kór megelőzésében.

Mindazonáltal sem a mediterrán diéta, sem a MIND diéta esetében nem történt elég vizsgálat a szellemi teljesítőképességre gyakorolt hatás elemzésére. Hiányoznak az olyan vizsgálatok, amelyek a két diéta hatásosságát hasonlítják össze, azonos dózisú olívaolaj fogyasztása mellett. Egységes adagolás mellett lehetne csak messzemenő következtetéseket levonni. És ne feledjük el: a hatásosság eléréséhez napi minimum 20 g olívaolaj elfogyasztására lenne szükség. Ez kb. 2 nagy evőkanálnyi mennyiség naponta. Nyugati diétában ez vajon mennyire megoldható?

Összességében látható tehát, hogy a MIND diéta egy orvosi alapokon nyugvó, tudatosan kialakított táplálkozási mintázat, mely elsősorban az agyi funkciók javítását vagy szinten tartását, az időskori demencia megakadályozását tűzte ki céljául. A diéta hatásának mérlegelésére még nem áll rendelkezésre elegendő információ, de a kezdeti eredmények ígéretesek. Ne feledjük el azonban: az időskori demencia, az Alzheimer és a Parkinson kór az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint nem gyógyítható betegségek.

 

Felhasznált irodalom:

  • Syed Haris Omar: Mediterranean and MIND Diets Containing Olive Biophenols Reduces the Prevalence of Alzheimer’s Disease. International Journal of Molecular Sciences. Published: 7 June 2019. Doi: 10.3390/ijms20112729
  • Dianne E. Hosking, Ranmalee Eramudugolla, Nicolas Cherubin, Kaarin J. Anstey: MIND not Mediterranean Diet related to 12-year incidence of cognitive impairment in an Australian longitudinal cohort study. Alzheimer’s & Dementia 2019. https://doi.org/10.1016/j.jalz.2018.12.011
  • Martha Clare Morris, Christy C. Tangney, Yamin Wang, Frank M. Sacks, David A. Bennett, Neelum T. Aggarwal: MIND diet associated wit reduced incidence of Alzheimer’s disease. Alzheimer’s & Dementia 2015 (11) 1007-1014. http://dx.doi.org/10.1016/j.jalz.2014.11.009
  • P. Agarwal, Y. Wang, A. S. Buchman, T. M. Holland, D. A. Bennett, M. C. Morris: Mind Diet Associated with Reduced Incidance and Delayed Progression of Parkinonsm in Old Age. The Journal of Nutrition Health and Aging. 2018, 22(10):1211-1215.  doi:10.1007/s12603-018-1094-5

Képek forrása: www.pixaby.com

Szerző:

Agrármérnöki diplomája, gyógynövénytermesztési szakiránya mellé a Semmelweis Egyetemen szerzett dietetikusi végzettséget 2017-ben. Fő érdeklődési területei: cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, metabolikus szindróma dietoterápiája, táplálékallergiák, obezitológia. A MENŐ MENZA Program keretében általános iskolás gyermekek körében végzett edukációs tevékenységet.