Mai blogcikkünkben folytatjuk a szója egészségügyi hatásairól megkezdett elmélkedésünket: a pajzsmirigyre gyakorolt hatásainak elemzése után arra keressük a választ, hogyan támogatja ez az érdekes növény a szív-és érrendszer működését!
Szív és érrendszer:
Régóta hallunk már arról, hogy a szója fogyasztása kedvező hatással van a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására, valamint csökkenti a szívinfarktus és a stroke fellépésének valószínűségét is.
Ez a feltételezés nem légből kapott: számos olyan humánklinikai vizsgálat született már, amelynek célja a szója szívvédő hatásának feltérképezése volt. (Említésszerűen fel is sorolok néhányat: Shanghai Women’s Health Study (itt), Japan Public Health Center-Based Study Cohort (itt), Takayama Studie (itt), és még hosszan sorolhatnám.) A tanulmányok nagy száma alapján a laikusok is sejthetik, hogy adataink bőségesen vannak, csak éppen kissé elakadtunk az értelmezésükkel. A végső következtetés, a szakmai konszenzus még várat magára.
Rengeteg adat – problémás értelmezés:
Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a meglévő vizsgálatok eredményei alapján erősen „gyanítunk” néhány szójával kapcsolatos, pozitív hatást, melyek nagyrészt a növény izoflavonoid-tartalmához kötődnek:
- A szójafehérje kb. 5 %-al képes csökkenteni a „rossz” koleszterin (LDL-koleszterin) szintjét a vérben;
- A többi vérzsír-paramétert is kedvező irányban befolyásolja (a trigliceridszintet csökkenti, a „jó” HDL-koleszterin szintjét növeli), de ezen befolyás mértéke nagyon csekély;
- Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél csökkenti a vérnyomást, valamint javítja a vérerek állapotát;
- A szójafogyasztás csökkenti a stroke kialakulásának valószínűségét.
Sok embernek probléma: a koleszterol-molekula
Ezen állítások közül a legelső, a szójafehérjék LDL-kolszterinszintet csökkentő hatása tekinthető talán a legmegalapozottabbnak, bár az sem nyugszik túl erős evidenciákon.
Vita, vita és vita:
Ezek után nem csoda, hogy az egyes államok hatóságai is más-más álláspontot képviselnek. A blogcikkeinkben oly sokat emlegetett Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2012-ben például nem engedélyezte, hogy a szója szív-és érrendszerre gyakorolt kedvező hatását egészségre vonatkozó állításként alkalmazhassák a gyártók az Unió területén: véleménye szerint az ok-okozati összefüggés nem egyértelműen bizonyított. Kanadának ezzel nem volt gondja: ott 2014 óta tehető ilyen jellegű állítás. De a legkacifántosabb az USA szabályozása. Az ottani hatóság (FDA: Food and Drug Administration) 1999-ben hozzájárult ahhoz az egészségre vonatkozó állításhoz (health claim-hez), mi szerint 25 g szójaprotein napi fogyasztása kedvezően befolyásolhatja a vérzsír-paramétereket: csökkentheti a koleszterin-szintet és a telített zsírsavak szintjét is, mérsékelve ezzel a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Na de az USA-ban sem volt egyszerű a helyzet. Demokratikus ország lévén jöttek is az ellenvélemények. Azóta többször is felmerült, hogy ez az állítás nem eléggé megalapozott. Az USA-ban – és más országokban is – az alábbi kifogások merültek fel az állítással szemben:
- A bírálatok elismerik ugyan a humánklinikai vizsgálatok eredményeit, de felhívják a figyelmet ezen eredmények, bizonyítékok alacsony evidencia-szintjére;
- A „rossz” LDL-koleszterinszintet csökkentő hatás akkor érvényesül kifejezettebben, ha a koleszterin-szint már eleve emelkedettebb volt;
- A kiváltott hatás mértéke nem jelentős (4-6 % közötti).
A felmerülő kétségek miatt az AHA (American Heart Association) 2008-ban levélben kérte az FDA-t, hogy bírálja felül a szójaprotein fogyasztására vonatkozó, korábban már engedélyezett álltást. 2017 októberében az USA a szója-izoflavonoidokra vonatkozó health claim újraértékelését kezdeményezte.
A képet árnyalandó meg kell említeni, hogy az olykor eltérő eredményeknek lehet néhány nagyon is racionális oka van, melyek elég valószínűen magyarázzák az ellentmondásokat:
- Korábban már írtunk arról (itt), hogy az egyes emberek bélflórája eltérő egymástól. Nem mindenkiben élnek olyan mikroorganizmusok, amelyek a szójában található daidzeint equollá tudják alakítani. Mivel a pozitív élettani hatások nagy részéért az equol felelős, nem csoda, ha a vizsgálati alanyok egy jelentős részében ez a pozitív élettani hatás elmarad. Jelenlegi tudásunk szerint az ázsiai rasszhoz tartozó emberek bélrendszerében az említett átalakításért felelős mikroorgaizmusok jóval nagyobb mennyiségben találhatóak meg, mint az európai vagy amerikai populációéban.
- Az izoflavonokon túlmenően a szójában számtalan olyan egyéb bioaktív anyag van, melyek képesek lehetnek élettani hatások kiváltására (pl. lecitin, szaponinok, ß-glükán). Ebből adódóan az élettani hatást azt is befolyásolhatja, hogy a vizsgálatban részt vevő alanyok milyen formában fogyasztottak szóját.
A szója összetevői: a különböző bioaktív anyagok együttesen hatnak!
Az amerikai vitát talán lezárja majd az a 2019-ben a Torontói Egyetem kutatói által publikált tanulmány, amelyben az elmúlt 20 év minden, szójafogyasztással kapcsolatban született tudományos eredménye összegzésre került. A kutatók úgy találták, hogy az eddigi eredmények mégiscsak konzisztensen támasztják alá a szója koleszterinszint-csökkentő hatását.
Talán kis összefoglalónk segített abban, hogy megértsük, miért hallunk olyan sok, eltérő véleményt a szója szív- és érrendszeri hatásairól. Kedvező hatás létezik, de a bizonyítottság foka és az egyén lehetséges haszna kérdéses.
Következő cikkünkben a szójában is bőségesen fellelhető fitoösztrigének hatását igyekszünk feltérképezni!
Irodalomjegyzék:
Angela Mörixbauer: Soja, Sojaisoflavone und gesundheitliche Auswirkungen. Teil 2. Ernahrungs Umschau. 6/2019. doi:10.4455/eu.2019.024
David J. A. Jenkins, Sonia Blanco Mejia, Laura Chiavaroli, Effie Viguiliouk, Siying S. Li, Cyril W. C. Kendall, Vladmir Vuksan, John L. Sievenpiper. Cumulative Meta‐Analysis of the Soy Effect Over Time. Journal of the American Heart Association, 2019; 8 (13) DOI: 10.1161/JAHA.119.012458
https://www.sciencedaily.com/releases/2019/06/190627114054.htm
MDOSZ: Táplálkozási Akadémia Hírlevél – Szója 10. évfolyam 2.szám, 2017. február
