Egysejtűek inváziója:
Hasznos lakótársak a pocakban
Baktériumok… Vírusok… Gombák… Legtöbben rögtön a betegségekre, fertőzésekre, ételmérgezésekre gondolunk, ha ezeket a fogalmakat halljuk. Pedig ezek a mikroszkopikus méretű élőlények mindenütt körülvesznek minket: ott vannak a talajban, a vízben, a levegőben – és az otthonunkban is. Hiába az erős tisztítószerek használata, ezektől az élőlényektől nem tudunk megszabadulni. Szerencsére!
Míg korábban a mikroorganizmusok kórokozó-képességével foglalkoztunk, napjainkban érdekesebb téma a számunkra nyújtott hasznosságuk. Apró útitársaink mindenhol jelen vannak, ahol a testünk a külvilággal érintkezik: a bőrünkön, a szájunkban, a fülünkben, a bélrendszerünkben, sőt, még a korábban sterilnek gondolt tüdőnkben is. Számszerűsítve minimum tízszer annyian vannak, mint ahány sejtből az ember saját szervezete áll. Gondoltátok volna, hogy a bélben található mikroorganizmusok súlya a testsúlyunkból kb. 1,5-2 kg-ot tesz ki?
Tudtátok, milyen sok van belőlük?
A bennünk lakó baktériumok jelentősége annyira fontos, hogy az USA-ban 2007 és 2015 között, a Humán Mikrobiom Project (HMP) keretében óriási összegekkel támogatták az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Nem eredménytelenül: rengeteg új dolgot tudhattunk meg kis megszállóinkkal kapcsolatban.
Az emberi szervezetben lakó mikroorganizmusok összességére új tudományos kifejezést is alkottak: létrejött a mikrobióta fogalma, csak hogy legyen szavunk a komplex rendszer jellemzésére.
De hogyan alakul ki ez a komplex rendszer? Az újszülött az anyaméhben még gyakorlatilag steril, a természetes szülés folyamata közben, a szülőcsatornán áthaladva „fertőződik meg” az anyai szervezet mikrobáival. Azoknál a babáknál, akik császármetszéssel születtek, ez a folyamat nem játszódik le, aminek – az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján – hosszú távú következménye a nagyobb fogékonyság bizonyos egészségügyi problémákra: asztma, gyulladásos betegségek, anyagcsere-zavarok, immunrendszert érintő betegségek, illetve az elhízás később nagyobb arányban jelenik meg a császármetszéses babáknál.
Az is nagyon különös, hogy a mikrobióta összetétele mekkora változatosságot mutat: az összes mikrobának kb. 1/3-a minden emberben ugyanaz, de a másik 2/3-a egyénenként változik. Annyira jellemző az egyénre a saját mikrobiótája, mint az újlenyomata vagy a személyi igazolványa.
A bennünk található mikroorganizmusokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk:
- Olyan lényecskék, amelyek boldogan megtelepednek bennünk, iszonyú jól érzik magukat, de számunkra nem sok vizet zavarnak: se nem ártanak, se nem használnak. (Csúnya szóval: kommenzalisták);
- Amelyek mindkét fél számára gyümölcsöző munkakapcsolat keretében tevékenykednek (szimbionták);
- És akik örömmel megszállnak minket, és cserébe még meg is betegítenek (patogének).
Szimbionta organizmusokból kb. 5.000 féle él a bélcsatornánkban, és jópár dologban segítenek nekünk:
- Segítik megemészteni az egyébként emészthetetlen, vagy csak nagyon rosszul emészthető táplálékokat.
- A szervezetünk számára hasznos anyagokat termelnek (pl. ők gyártják a számunkra nélkülözhetetlen, zsíroldékony K-vitamint);
- Míg békésen esznek-isznak, olyan anyagokat állítanak elő, amelyek táplálják az emberi bél nyálkahártyáját (úgynevezett rövid szánláncú zsírsavakat termelnek);
- Szerepük van a kórokozókkal szembeni védekezésben is.
Sőt, ami egészen elképesztő: a bennünket „megszálló” baktériumok és gombák olyan anyagokat termelnek, amelyek segítségével „beszélgetni” tudnak egymással. Minden egyes kis pöttöm lényecske pontosan tudja, hogy az ő „faja” konkrétan milyen arányban van jelen a szervezetben! Máshogy viselkednek, ha kevesen vannak, és épphogy csak képesek megmaradni, és megint máshogy viselkednek, ha fölényben érzik magukat. Ezt a jelenséget nevezik quorum sensing-nek (vagy lokális denzitásérzékelésnek, de az nagyon csúnyán hangzik, szemben a quorum sensinggel, ami olyan, mint egy varázsige a Harry Potterből).
Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy a szervezetben jelen lévő patogén kórokozók, ameddig a számuk alacsony, jelenlétük ellenére nem termelnek olyan anyagokat, amelyek a betegségek kialakulásáért felelősek! Így a természetes mikrobiótánk a puszta jelenlétével is véd a betegségekkel szemben. (Itt is beigazolódik a régi népi bölcsesség, miszerint sok lúd disznót győz.)
A quorum sensing során termelt sokféle anyagot az orvostudomány komolyan kutatja: használatuk eredményes lehet pl. antibiotikum-rezisztens kórokozók ellen, rábukkanhatunk köztük új antibiotikumokra, vagy – egyes vélemények szerint – alkalmazhatóak lehetnek akár az antibiotikumok kiváltására is.
A kutatás nem áll meg: újabb és újabb eredmények születnek.
De ez még mind nem elég! Az új tudományos bizonyítékok szerint a bennünk élő apróságok nemcsak egymással, hanem velünk is aktívan kommunikálnak! Hatással vannak pl. az agyunkra, a hangulatunkra, az étvágyunkra, sőt a táplálkozási szokásainkra is, de ezekkel a témákkal következő cikkeinkben foglalkozunk részletesen!
