Biokémiai rejtélyek
Orvos kollega a csapatban
Ha az ember az „orvos” szót hallja, rögtön izzadni kezd a tenyere és összeszorul a gyomra. Nem véletlenül: ez a szó legtöbbünk tudatában a betegségekkel forrt össze. Minket orvosokat némelyek csodálatos hatalmú varázslónak, mások öntelt fráternek, megint mások okos, bölcs öregúrnak képzelnek el – legtöbbetekben él valamiféle sztereotípia az orvos fogalmáról. Mi vagyunk azok, aki felírunk valamilyen bogyót, és jobban lesztek! Mi vagyunk azok, aki értjük, mi folyik a testetekben! Mi vagyunk, akik – ha minden igaz – tudjuk, mi fog a testetekkel történni! Olyanok vagyunk, mint egy nyomozó: olvasunk a jelekben, és összerakjuk a képet…
Az orvos-nyomozó
Forrás: pixabay.com
Kevesebben gondolnak arra, hogy az orvosi hivatás nem csak a betegségek kezelésére korlátozódik. Mindenki számára egyszerűbb lenne, ha a különböző nyavalyáinkat megelőzhetnénk! Ezt az elvet számtalan foglalkozás számtalan szakembere, számtalan helyen igyekszik a magyar átlagpolgár tudatába belesulykolni: a dietetikus, a táplálkozástudományi szakember, a jógaoktató, az edző, a pszichológus vagy éppen a természetgyógyász. És – nem utolsó sorban – mi, orvosok.
Miért az orvos? Azért, mert éveket töltöttünk azzal, hogy az emberi szervezetben lejátszódó, bonyolult kémiai, biológiai, élettani folyamatokat, az emberi szervezet működését megismerjük. Melynek fontos része az a bizonyos „anyagcsere”. Azt, hogy hogyan zajlik az emésztés folyamata, hogy milyen tápanyag hol és hogyan bomlik le, ezek hogyan reagálnak egymással? Hogyan és milyen formában kerül be a tápcsatornából a keringésbe, hogyan raktározunk és hogyan bontunk le a készleteinkből? Miből mi képződik, az milyen laborértékekben mérhető, követhető nyomon? Miből mennyi az igényünk, és mi az, ami már mérgező? De a kérdéseket hosszan sorolhatnánk. És ha már mindegyikre tudjuk a választ, akkor kezdhetünk mindent elölről: mi történik az egyes betegségek vonatkozásában? Az egészséges és a beteg ember anyagcseréje bizony nem ismeri az egyenjogúságot: különbségek vannak. Ezen folyamatok egy részét természetesen ismeri a dietetikus, a táplálkozástudományi szakember is: de mélységeiben az orvos az a személy, aki az ilyen jellegű kérdésekben a leginkább illetékes.
Mi van benne?Forrás: pixabay.com
A fentebb elmondottakból adódik, hogy egy-egy új élelmiszer fejlesztésénél, vagy az ezzel kapcsolatos humán klinikai vizsgálatok szervezésénél mi orvosok hatékonyan képesek vagyunk támogatni a csapat többi tagjának munkáját. Ahogy Hippokrátesz is mondta: „Ételed legyen az orvosságod és az orvosságod legyen az ételed!” Ez az állítás napjainkban legalább annyira aktuális, mint az ókorban volt. Scott Jurek aktualizálta is: „A jó minőségű élelmiszer nem más, mint olcsó egészségbiztosítás”.
Szép dolog a kutatás, az elemzés, a keresgélés a természet kincsestárában, elméletek gyártása arról, hogy mi lenne egészséges, de nincs sok értelme, ha nem tudjuk, hogy amit megesztek hogyan követhető nyomon a szervezetetekben, és ha a várt hatás nem találkozik a Ti igényeitekkel. Mi abban próbálunk segítséget nyújtani Nektek, hogy a kutatásba és fejlesztésbe fektetett munka tapintható, kézzel fogható, ehető – de leginkább bennetek hasznosuló – formában jelenjen meg az asztalotokon. Ehhez pontosan kell tudnunk, hogy mi van az adott élelmiszerben, és az hogyan hat az emberi szervezetre: ez nem térképezhető fel orvostudományi ismeretek nélkül. Ebben segítjük munkánkkal a csapatot mi, orvosok!
