Elérkeztünk szójáról szóló cikksorozatunk utolsó, befejező részéhez. Érdekes témáról, a szójában található fitoösztrogének szerepéről lesz ma szó. Miért fitoösztrogének? Mert ezek az anyagok kémiailag nagyon hasonlítanak az ösztrogénhez, de növényi eredetűek. Korábban már írtunk egy cikket a fitoösztrogén-tartalmú növények hatásáról, ezt itt olvashatjátok, de mint tudjuk: ismétlés a tudás anyja. És nem lenne teljes a szójáról alkotott kép, ha a fitoösztrogének nem kerülnének az őket megillető helyükre. Ebben a cikkben kicsit mélyebben bonyolódunk bele az ösztrogén élettani hatásának ismertetésébe.
Mire való az ösztrogén?
Mint oly sok más hormon esetében, az ösztrogén termelődésének szabályozásánál is az agy a „karmester”. A szabályozás – csakúgy, mint ahogyan korábban a pajzsmirigy esetében láttuk (itt) – több lépcsős folyamat. Első lépésként az agyalapi mirigy (a hypothalamus) állítja elő azt a hormont (GnRH-t), amely az agy egy másik részén (adenohypophysisben) megindítja egy második hormon (FSH) termelődését, amely viszont petefészket buzdítja ösztrogén-elválasztásra. Szövevényes, mint egy kémregény. Laikusok számára talán elég is annyi, hogy az ösztrogén szintéziséért illetve mennyiségének szervezetünkben bekövetkezett változásáért két szervünk felelős: az agyunk és a petefészkünk.
Az „ösztrogén” kifejezés nem egy konkrét vegyületet, hanem egy vegyületcsoportot takar. Ezen vegyületeknek hasonló a kémiai felépítésük, de szervezetben kifejtett hatásuk mértéke különböző: a legerősebb az ösztradiol (17ß) hatása, az ösztroné már gyengébb, a harmadik komponens, az ösztriol pedig a leggyengébb.
Azzal nem árulok el nagy újdonságot, hogy az ösztrogén milyen kulcsszerepet tölt be női nemi hormonként a hölgyek szervezetében. (Talán kevésbé köztudott, hogy ösztrogén hormonok a férfiak szervezetében is megtalálhatóak: tesztoszteronból képződnek, nagyon kis mennyiségben. Hogy mi a csodának kellenek a férfiúi szervezetben ösztrogén hormonok, azt nagyrészt nem tudjuk, de egyszer biztos kiderül majd…) Az viszont érdekes, hogy az ösztrogén rendelkezik egyéb, nem reproduktív rendszerre gyakorolt hatásokkal is. Ilyen hatások:
- A vérzsír-paraméterek megfelelő szinten tartása;
- A koleszterin szintézisének és felvételének szabályozása;
- Csontok állományának megóvása.
Mindezzel az ösztrogén szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségek előfordulásának csökkentésében és a csontritkulás kialakulásának mérséklésében.
A rettegett klimax
A rettegett klimax… Kinek kell ez a sok nyavalya?
Az ösztrogén által biztosított idillikus állapot azonban a változó kor beköszöntésével, a klimax kezdetével csorbát szenved. Már az is éppen elég lenne, hogy fellép egy sereg kellemetlen, testi tünet: hőhullámok, álmatlanság, éjszakai izzadás… Mindezt megfűszerezi egy csomó pszichés változás: labilis lelki egyensúly, váratlan hangulatingadozások, depresszióra való hajam. Természetes, hogy a nők – ahogyan egyre magasabb és magasabb életkort élnek meg – szeretnének minél több értékes életévet eltölteni ezen nyavalyák nélkül. Így hát adta magát a megoldás: ha az a gond, hogy csökken az ösztrogén-szint, hát pótoljuk a hormont! Ez a remek ötlet egy sereg nem várt mellékhatást eredményezett a nők életében: hányinger, hányás, puffadás, szorongás, emlőfeszülés, depresszió, vizesedés… Ha véletlenül ez nem lenne elég, az is kiderült, hogy a hormon pótlása az ösztrogén véralvadási faktorokra gyakorolt hatása révén fokozta a trombózis veszélyét. És ami a legijesztőbb: a hormonkezelés hatására a tumorképződés fokozódását tapasztalták az emlőben és az endometriumban.
Fitoterápia – miért is?
A hormonpótló kezelések mellékhatás-profiljának enyhítése céljából egy érdekes, növényekből nyert vegyület-csoport került előtérbe: a fitoösztrogének népes családja. Mint ahogy már megszokhattuk, itt is elég árnyalt a kép, a vegyületcsoport nem egységes. Kémiai szerkezetük alapján legalább 4 kategóriába soroljuk őket, de ezzel most inkább nem traktálnék senkit. Menopauzás tünetek alternatív kezelésében úgyis csak egyetlen csoportnak, az izoflavonoidoknak van jelentősége.
Keressük az alternatív megoldásokat
A hatásmechanizmus lényege (mint ahogy korábbi cikkünkben is írtuk): a szervezetben kétféle ösztrogént megkötni képes receptor található. Az α típusú receptor főként méhben, hüvelyben, petefészekben, emlőben és az agyalapi mirigyben, míg a ß-típusú a petefészekben, a tüdőben, a csontokban és az agyban fordul elő. A fitoösztrogének szelektív hatással rendelkeznek: a ß-receptorokhoz szívesebben kötődnek, így nagyobb hatást fejtenek ki a test azon területein, ahol ez a receptortípus többségben van. Akármelyik receptorhoz kötődnek is azonban, két további dolog feltétlenül igaz rájuk: elfoglalják a receptorokat, tehát a „rendes” ösztrogénhormonok már nem tudnak odakötni, illetve kötődésük gyengébb, így az általuk okozott hatás is gyengébb lesz.
Színre lép a szója
A szóját táplálékként fogyasztva szervezetünkbe fitoösztrogéneket juttatunk, de ezek jóval koncentráltabb formában is megtalálhatóak a növényből kivont izoflavonoidokat tartalmazó étrend-kiegészítőkben. (A két kategória nem ugyanaz: étrend-kiegészítőként az elvárt hatás mértéke is nagyobb.) A fitoösztrogének közül a szója izoflavonoid-típusú, izolált vegyületeit (daidzin, genisztin, daidzein, genisztein) rengeteget vizsgálták már. Ez a növény még azzal is eldicsekedhet, hogy a belőle kivont izoflavonoidok szervezeten belüli hasznosulásával, eloszlásával elég komolyan foglalkoztak (csúnyán fogalmazva: farmakodinamikai vizsgálatokat végeztek velük). Sokkal szofisztikáltabb adatok állnak itt rendelkezésünkre, mint a többi, hasonló hatóanyag esetében. Tudjuk például, hogy a szója izoflavonoidjai közül a genisztein mutatja a legnagyobb affinitást az ösztrogén-receptorokhoz, kb. hasonló erőséggel, mint a szervezetben képződő „normális” (17ß)ösztradiol.
Szója termékből kivont izoflavonoiddal humánklinikai vizsgálatokat is végeztek már. Egy 2016-os vizsgálatban menopauza előtti, menopauza körüli és menopauza utáni hölgyeket etettek 8 héten át szójából kivont izoflavonoidokkal. A legmagasabb dózist (25 mg/nap) kapott hölgyek esetében csökkent a depresszió mértéke, javult az alvás minősége. Ennél alacsonyabb dózis esetén ilyen kedvező hatásokat nem lehetett tapasztalni. Egy másik, 2017-ben írt cikk pedig a menopauzás hölgyek csontrendszerének javulását tükrözte szója izoflavonoid fogyasztás hatására (itt olvasható).
Mindezek mellett ne feledjük el, hogy az ázsiai régióban, ahol a tradicionális táplálkozás eleve fokozottabb szójabevitelt jelent, a menopauzás tünetek is kisebb mértékben lépnek fel a lakosság körében.
Fitoterápia – miért ne?
Mindezek ellenére – mint a legtöbb növényi hatóanyag esetében – a szójakivonatok vonatkozásában is meg kell fontolnunk bizonyos tényezőket, melyek csökkenthetik a növény gyakorlati szerepét a menopauza tünetei elleni küzdelembe:
- A hatékonyság a hagyományos, hormonpótló kezelés eredménye alatt marad;
- A kivonatok pontos koncentrációja nem mindig ismert, így az adagolás problémás;
- A termékek izoflavonoid-tartalmát még a gyártási technológiai is befolyásolja.
Na és a mellrák?????
És van itt még egy aggály: a szója valóban mellrákot okozhat?
Az a baj, hogy itt is két, teljesen ellentmondásos megfigyelést kell összegereblyéznünk, és okosan megítélnünk. (Hát, sajnos a Petri-csésze nem gondolkodik helyettünk…)
- Az ázsiai országokban jóval ritkább a mellrák előfordulása, mint Amerikában vagy Európában, és ez összefüggésben áll a lakosság fokozott szójafogyasztásával. Konkrét vizsgálatok születtek arra, hogy a szója hatóanyagai igenis rendelkeznek rákellenes tulajdonságokkal.
- Azoknál viszont, akik emlőrákban szenvednek, a szója megítélése nagyon is ellentmondásos lehet. Sikerült már mindent megfigyelni: volt rá példa, hogy egerekben a szója izoflavonoidok semmi hatást nem gyakoroltak a daganatra, más vizsgálatokban meg éppenséggel elősegítette a tumor növekedését. Volt, hogy az izoflavonoidok kölcsönhatásba léptek a rákellenes gyógyszerrel, csökkentve annak hatékonyságát. Patkányokon meg egyenest a távoli áttétek (metasztázisok) nagyobb számát okozta az állatoknak adott izoflavonoid.
Mi a tanulság?
Terjedelmesre sikeredett cikksorozatunk talán sikeresen mutatott rá arra, hogy a szója milyen érdekes, a normál táplálkozás-élettani jellemzőkön kívül mennyi egyéb tulajdonsággal rendelkező növény. Egészséges ember számára fogyasztása nem okoz problémát, színesebbé, változatosabbá tehető vele étlapunk.
Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy egyes betegségekben szenvedőknek okozhat egészségügyi kockázatot. Ilyen betegek a pajzsmirigy-problémákkal küzdő személyek, de a rákban szenvedő betegek számára sem ajánlható a sem a szója, sem az abból készült étrend-kiegészítők fogyasztása. Különösen igaz ez a szójából kivont bioaktív hatóanyagokra és fitoösztrogénekre. Ha étrend-kiegészítőt vásárolunk, mindig tartsuk szem előtt, hogy nem cukorkát veszünk! Még egészséges ember számára is jelenthet kockázatot egy rosszul megválasztott vagy túl sokáig szedett étrend-kiegészítő, komoly betegségben szenvedőknek kizárólag orvosi-dietetikusi konzultációt követően szabadna ilyen termékeket vásárolniuk!
Reméljük, cikkünk segítségével sikerült alaposan körüljárni a szója egészségügyi hatásainak vonatkozásában felmerült kérdéseket, és fényt deríteni a médiában a szójával kapcsolatban lépten-nyomon felbukkanó kérdésre: egyem vagy ne egyem?
Irodalom:
Remport Júlia, Blázovics Anna dr.: Fitoösztrogének a menopauza terápiájában. Összefoglaló közlemény. Orvosi Hetilap, 2017; 158(32): 1243-1251
Hirose A, Terauchi M, Akiyoshi M, et al. Low-dose isoflavone aglycone alleviates psychological symptoms of menopause in Japanese women: a randomized, double-blind, placebo-controlled study. Arch Gynecol Obstet. 2016; 293: 609–615
Sathyapalan T, Aye M, Rigby AS, et al. Soy reduces bone turnover markers in women during early menopause: A randomized controlled trial. J Bone Miner Res. 2017; 32: 157–164.
Varinska L, Gal P, Mojzisova G, et al. Soy and breast cancer: focus on angiogenesis. Int J Mol Sci. 2015; 16: 11728–11749.
Onoda A, Ueno T, Uchiyama S, et al. Effects of S-equol and natural S-equol supplement (SE5-OH) on the growth of MCF-7 in vitro and as tumors implanted into ovariectomized athymic mice. Food Chem Toxicol. 2011; 49: 2279–2284.
Yang X, Belosay A, Hartman JA, et al. Dietary soy isoflavones increase metastasis to lungs in an experimental model of breast cancer with bone micro-tumors. Clin Exp Metastasis 2015; 32: 323–333.
Képek forrása: www.pixabay.com
