Április 03-án jelent meg a Világgazdaság weboldalán az a „búzás csalókról” szóló cikk, amelyből megtudhatjuk, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 100 %-osan tönkölybúzalisztként forgalmazott termékekből mintát véve megállapította, hogy azok tönkölybúzaliszt tartalma hozzávetelőgesen csupán 50 %, a fennmaradó 50 %-ot viszont normál étkezési búza teszi ki. A laboratóriumi vizsgálatok során az előállítókat is ellenőrizte a Hatóság, majd kötelezte a forgalmazókat, hogy az ellenőrzés időpontjáig forgalomba került termékeket vonják ki a forgalomból. (Az eredeti cikk itt látható: https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/buzas-csalokat-kapcsolt-le-a-nebih-1441402/)
És ez az eset csak egy volt a sok közül. 2016-ban nemzetközi OPSON akció keretében a NÉBIH 243 tonna szilárd, és 17.000 liter folyékony élelmiszert foglalt le, a lehető legkülönbözőbb hibákat találva: meghamisított lejárati idő, higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása, az élelmiszer ismeretlen eredete miatt cukor, méz, olívabogyó, húsok, édességek, de még sáska és hernyó is zárolásra került. (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/elelmiszerlanc-felugyeletert-felelos-allamtitkarsag/hirek/magyar-siker-az-elelmiszerhamisitas-elleni-nemzetkozi-kuzdelemben)
Nem véletlenül fogalmazott úgy Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős államtitkára, hogy: „Az élelmiszerhamisítás és az élelmiszerekkel való trükközés a kábítószer-kereskedelem után a második legnagyobb üzlet”.
Vajon tényleg ez lenne a jellemző Magyarországon? Nem bízhatunk abban, amit a termelők, élelmiszergyártók ígérnek nekünk?
A 2018-as Global Food Security Index szerint – mely 113 ország élelmiszer kínálatát rangsorolja élelmiszerbiztonsági, elérhetőségi, minőségi és megfizethetőségi szempontok alapján – Magyarország az elérhető maximális 100 pontból 72,8 ponttal a 30. helyen áll. 2016-hoz képest tehát javult a helyzet, akkor csak 69,3 pontot kaptunk, és így a 34. helyet szereztük meg. A javulás ellenére továbbra is megelőznek bennünket az olyan országok, mint Írország (2. hely), Hollandia (5. hely), Franciaország (10. hely), Németország (11. hely), Csehország (24. hely), vagy Lengyelország (26. hely). (A teljes jelentés itt érhető el: https://foodsecurityindex.eiu.com/)
A biztonság javulását nagyban segíti a 2012-ben megalapult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amelynek feladata a fogyasztó védelme érdekében az élelmiszerek minőségére, illetve a biztonságára vonatkozó szabályozás betartatása a teljes előállítási folyamat során: a termőföldtől az asztalig. Az élelmiszerbiztonság növelésének egyik hatékony eszköze maga a tudatos fogyasztó. Ezért a NÉBIH kampányaival törekszik a fogyasztók „nevelésére”: hogy vásárlásaik során ne csak az árat, hanem a csomagoláson szereplő egyéb információkat is kísérjék figyelemmel. A mostani, búzával kapcsolatos hamisítás is fogyasztói bejelentés alapján került a Hivatal látóterébe.
A NÉBIH igyekszik megragadni minden olyan jogi eszközt, amellyel a jövőben még sikeresebben vehetné fel a küzdelmet az élelmiszerhamisítók ellen. Zsigó Róbert arról is beszámolt, hogy jelenleg olyan jogszabály megalkotása van folyamatban, amely az élelmiszer-hamisítást elkövetető személyeket eltiltaná a további élelmiszer feldolgozó tevékenységtől.
Bízunk benne, hogy a Hatóság kitartó munkája következtében az élelmiszerek biztonsága Magyarországon a jövőben is javuló tendenciát fog mutatni.
