ÚJ VÍRUS: MEGSZOKOTT ÉS MEGSZOKHATATLAN TÜNETEK

A SARS-CoV-2 névre hallgató vírus 2019. decemberében kezdett tombolni Kínában, Vuhan városában. Sokáig reménykedtünk benne, hogy a vírus és az általa okozott COVID-19 nevű betegség elkerül bennünket. Reményeink nem teljesültek: a rendkívüli fertőzőképességgel rendelkező vírus azóta a világon szinte mindenütt megjelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én a járványt világjárvánnyá nyilvánította: akkor a világ 114 országában 118.000 regisztrált esetről lehetett tudni (itt olvasható). Jelen cikk írásakor világszerte 1.362.936 fertőzöttről beszélünk.

A betegség tünetei részben hasonlóak az influenzánál tapasztalható tünetekhez: fejfájás, végtagfájdalom, torokfájás, láz, aluszékonyság jellemzi. Ezekkel a tünetekkel már mindannyian találkoztunk életünk során, egészséges gyermekként vagy felnőttként talán nem is ez jelent számunkra akkora kihívást. A legnagyobb veszélyt az okozza, hogy az új vírus nagyon agresszív módon támadja meg a légzőrendszert, vírusos tüdőgyulladást, légzési nehézséget, és így – az esetek néhány százalékában – végső soron halált okozva. Jellemző, szintén „újnak” mondható tünet továbbá az ízérzékelés és a szaglás nagymértékű romlása. Jelen cikk írójának Spanyolországban élő testvére és családja szintén átesett a betegségen. Esetükben a tünetek enyhék maradtak, a 6 tagú családból senki nem szorult kórházi kezelésre, de most, a fertőzés után 1 hónappal, mikor testvérem már tünetmentes, a Domestos szagát még mindig nem érzi. Bármelyik háziasszony, aki életében már fertőtlenített fürdőszobát, elképzelheti, a szaglásnak milyen mértékű károsodása kell ahhoz, hogy az ember már ennek a tisztítószernek a mennyei illatát se érzékelje, még közvetlen közelről sem…


Támadás alatt

MIT TEHETÜNK A KÉZMOSÁSON KÍVÜL? HATÓANYAGOK ÁTTEKINTÉSE: AMIT PÓTOLNI ÉRDEMES

Mivel a betegség, amivel találkoztunk, teljesen új, így érthető módon nincs ellene orvosság. Semmiféle tapasztalatunk nincs azzal kapcsolatban, hogy mi lehetne hatékony, konkrétan ebben az esetben. Pár dolgot azonban tudunk. Tudjuk, hogy RNS-t tartalmazó vírusról van szó. Ismerünk már néhány „családtagot”: az influenza, a SARS, a HIV-vírus ugyanezt az örökítőanyagot tartalmazza. Tudjuk, hogy az új vírus sokban hasonlít az influenzára. Jogosan feltételezhetjük, hogy azon étrend-kiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok, gyógynövények, amelyeknek eddigi ismereteink alapján szerepük lehet vírusfertőzések prevenciójában, illetve az immunrendszer „erősítésében”, most is jó választást jelenthetnek számunkra. Tekintsünk át néhány ilyen hatóanyagot!

  • D-vitamin: Erről a nagyon fontos vitaminról korábban már két blogbejegyzés is született, itt és itt olvashatjátok őket;
  • C-vitamin: Kínában és az Egyesült Államokban egyaránt próbálkoznak a súlyos betegek állapotának C-vitaminnal történő javításával: napi 3-4-szer 1.500 mg C-vitamint adnak a betegeknek intravénásan. Tablettás formában használva azonban mi ne lépjük túl a napi 1.000 – 2.000 mg mennyiséget!

C-vitamin források: zöldségek és gyümölcsök.

  • Cink: A megfelelő cink ellátottság különösen a fiatal és az idős populáció esetében támogatja a szervezet fertőzésekkel szembeni hatékony védekezését. Fokozza az immunrendszer egyes sejtjeinek szaporodását. A Zn2+ ionról már régóta tudjuk, hogy gátolja a koronavírusok megsokszorozódásához szükséges RNS polimeráz enzim aktivitását laboratóriumi, azaz in vitro körülmények között (itt olvasható). A klorokin nevű, malária ellenes hatóanyag (melynek koronavírussal szembeni alkalmazhatóságát szintén kutatják) segíti a cink felszívódását is, ezzel is támogatva a szervezet védekezőképességét. A D-vitamin kiegészítés (szupplementáció) mellett a cink is olyan bioaktív anyag, amelynek pótlása jelen helyzetben javasolható. Ajánlott napi beviteli mennyisége a NIH (National Institutes of Health) adatai szerint a 19 évnél idősebb populáció esetében egységes: férfiak esetében 11 mg, nők esetében 8 mg. Akik krónikus betegségben szenvednek, vagy gyógyszeres kezelés alatt állnak, mindenképpen tájékoztassák kezelőorvosukat, ha cinket akarnak szedni a gyógyszereik mellé, a cink ugyanis csökkentheti egyes gyógyszerek – köztük bizonyos antibiotikumok – felszívódását.

Az élelmiszerekben található jelentősebb cink források

  • Szelén: A szelén fontos antioxidáns hatású vegyület, amely szerepet játszik egyes enzimek (peroxidázok) megfelelő működésében. Már korábban kimutatásra került, hogy szelénhiányos egerek fogékonyabbak az influenzafertőzésre, mint a megfelelő szelén-ellátottságú egyedek. Sőt, szelénhiány esetén az egerekben az influenzavírus mutálódása is jellemzőbb volt. Ezek alapján feltételezhető, hogy a megfelelő szelénellátottság segíti a szervezet védekezését az RNS típusú vírusokkal szemben. Mivel Magyarország talajaira jellemző a szelénhiány, így ezen nyomelem pótlása indokolt lehet. Megelőzésre azonban 50 mikrogrammos napi dózis alkalmazása elegendő.
  • N-acetil cisztein: ezt a hatóanyagot mindenki ismeri (még ha nem is tud róla), hiszen egy széles körben elterjedt köptető, az ACC hatóanyagáról van szó. Ugyanakkor a szervezet glutation-szintjének növelése révén antioxidáns hatással is rendelkezik. Támogatja a tüdő működését. Humánklinikai vizsgálatokat ezzel a hatóanyaggal influenzavírussal kapcsolatban végeztek, ott viszont szép eredményeket sikerült elérni a koncentrált alkalmazással. Egy 6 hónapon át tartó, placebo kontrollált humánklinikai vizsgálatban 262, főként idősebb korosztályba tartozó résztvevőt vizsgáltak, 2×600 mg acetil-cisztein adagolása mellett. Az acetil-ciszteint szedő önkéntesek között szignifikánsan kevesebb influenzaszerű megbetegedést észleltek a vizsgálat ideje alatt. Ezt a hatóanyagot viszont nagyon nem javasolt tünetmentes állapotban prevenció céljából szedni. Ha okunk van feltételezni, hogy megfertőződtünk, érdemes lehet vele próbálkozni, de ezt a szándékunkat egyeztessük kezelőorvosunkkal! Vele beszéljük meg az alkalmazott dózist is, ami normál esetben maximum 600 mg naponként.
  • Ígéretesek lehetnek a különböző, gyógynövényekkel végzett kutatások is. Több olyan gyógynövény is létezik, melyek hatékonyak lehetnek az influenza vírus és más RNS-vírus tüneteinek enyhítésében. Ebben a tekintetben a bogyós gyümölcsök, a bodza és a spirulina-kivonatok tűnnek a legígéretesebbnek.
  • Kifejezetten Kínára jellemző, hogy jónéhány vizsgálat folyik a tradícionális kínai gyógyászatban használt módszerek, növények, illetve készítmények tesztelésével: keresik a módját, hogy az ősi tudás hogyan nyújthatna megoldást XXI. századi problémákra. Az egyik ilyen lehetőség az aranycserje (Forsythiae fructus) szárított termésének vizsgálata. Még nincs megnyugtató végeredmény, hogy tényleg hatékony-e.
  • Kvercetin: ezzel a vegyülettel érdemes megismerkednünk, ugyanis erős immunstimuláns és széles spektrumú antivirális hatása miatt napjainkban ismét a figyelem középpontjába került. Már évekkel ezelőtt is kutatták, és kimutatták nátha, influenza és tüdőgyulladás esetében a kvercetin előnyös tulajdonságait. Csökkentette például a másodlagosan kialakult bakteriális fertőzések gyakoriságát, amely fertőzések influenza esetében az elsődleges okai a halálozásnak. A kvercetin zöldségekben és gyümölcsökben bőségesen megtalálható, flavonoid típusú vegyület. Természetes előfordulása változatos képet mutat: fellelhető almában, bogyós gyümölcsökben, hagymában, virágokban, paradicsomban stb. Legmagasabb koncentrációját a kapribogyóban mértek: 234 mg/100 g. Bár nagyon sok zöldség és gyümölcs tartalmazza, két dolgot érdemes róla tudni: egyrészt a népesség kvercetin fogyasztása országfüggő. A spanyolok például kifejezetten sokat fogyasztanak belőle a normál étrendjükkel. Másrészt, bár a legtöbb zöldség és gyümölcs tartalmazza ezt az anyagot, érdemes tudni róla, hogy a hatóanyag hasznosulása a szájon át fogyasztva nagyon csekély (kb 2 %). Ez problémát jelent: hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban? Milyen dózist javasoljunk? Egyáltalán van értelme táplálék-kiegészítőként szedni, ha ez a forma nem is hasznosul? Ezen szempontok alapján véleményem szerint a kvercetin vírusellenes hatása jelenleg megmarad a tudományos érdekesség szintjén, azzal a reménnyel, hogy a jövőben még hallani fogunk róla!

 

Összegezve tehát azt javaslom, hogy egészséges felnőttekként, a járvány idejében is a D-vitamint, a C-vitamint, a cinket, és a szelént pótoljuk rendszeresen, ügyelve arra, hogy ne essünk bele a megadózisok csapdájába!

Következő cikkünkbe arra derítünk fényt, hogy milyen hatóanyagokkal, milyen irányvonalakkal próbálkoznak a kutatók a járvány megállítása érdekében – és hogy mitől veszítik el leginkább a türelmüket.

Felhasznált irodalom:

Képek forrásai:

 

Szerző:

ENadmin and Szepesi-Csöndes Nikoletta

Agrármérnöki diplomája, gyógynövénytermesztési szakiránya mellé a Semmelweis Egyetemen szerzett dietetikusi végzettséget 2017-ben. Fő érdeklődési területei: cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, metabolikus szindróma dietoterápiája, táplálékallergiák, obezitológia. A MENŐ MENZA Program keretében általános iskolás gyermekek körében végzett edukációs tevékenységet.