Merre tovább? – Ideiglenes adásszünet az éterben
Remélem, hogy sokan közületek, akik rendszeres olvasóink vagytok, hiányoltátok a pénteki blog sorozatunk következő részét.
Jogosan tettétek, hiszen másfél éve hűséges olvasóink vagytok. Másfél éve hétről hétre visszatértek hozzánk és elolvassátok a bejegyzéseinket, melyeken keresztül egy-egy olyan színvonalú cikkhez juttok, amely ebben a témakörben nem gyakori. Ugyanis nem sokan használnak olyan forrásanyagot cikkeikhez, mint mi nektek tettük ezt hétről hétre. Nem pénzért vagy egyéb finanszírozásért csináltuk, hanem azért mert szívügyünknek éreztük, hogy megismerjétek a diéta, táplálkozás divat mainstreamje mögötti tényeket, furcsaságokat és szervezetünk csodáját, ahogy a táplálékunkhoz viszonyul.
Cél volt az is, hogy a nemzetközi blogokon olvasott magas színvonalú cikkeket elhozzuk végre kishazánkban is, hogy a táplálkozásunkról szóló blogolás ne egy termék eladásának alátámasztása, tények végtelen leegyszerűsítése, közhelyek szajkózása legyen, hanem színvonalas szakirodalmi kivonat.
Bevallom, nehéz dolgunk volt. Barátaink, családunk körében olvasottá váltak cikkjeink, de nem értek el különösebb nagyközönséget, nem jelentek meg az Indexen vagy más népszerű hírportál sem dicsérte munkánkat. Örültünk volna neki, mert sok embernek segítség lett volna, jónéhány esetben megváltoztattuk volna a gondolkodását sokaknak a közhelyek és hiedelmek döntögetésével. De bármennyire próbálkoztunk, a nehézkes tudomány nem tudja felvenni a versenyt a látványos életmód blogokkal, a színes insta képekkel, a divatirányzatok néha félremagyarázott féligazságaival.
De miattatok eszünk ágában sincs panaszkodni, mert értékes közönségünk lettetek és nagyon hálásak vagyunk értetek!
Nem tudtuk sajnos globális szinten kiírtani a legújabb előítéleteket sem, mint például, hogy a teljes kiőrlésű veszélyes vagy a tejben tartósítószer van, vagy az aszpartám halálos méreg…stb. De nekünk annál nagyobb siker nincs, hogy ezeket ti már tudjátok és legyintetek a nagy globálisra…
És nem adjuk fel. Csak kicsit átgondoljok, tartunk egy szünetet, stratégiát váltunk és hiszünk rendületlen, hogy jó lesz ez!
A nyár folyamán szeretnénk végiggondolni hogyan indulunk el ősszel. Volt egy célunk, amikor elkezdtük, mégpedig az, hogy egy interaktív kommunikáció jöjjön létre köztünk és köztetek és mi csak arról írjunk, ami titeket érdekel, ami napi szinten foglalkoztat. Ezt szeretnénk újra átrágni, átgondolni, hogy mi lenne erre a legjobb eszköz, hogyan szólítsunk meg benneteket és hogy lehettek itt velünk minden alkalommal, ha mélypontjainkon szakirodalmat olvasgatunk késő éjszaka, hogy megtaláljuk számotokra a válaszokat.
Majdnem 70 blogcikk. Legalább 270 feldolgozott irodalom. Nem Wikipédia és nem „táplálkozásguruk”, sztárok irományai. Annyi összegyűlt tudásanyag, amelyből, ha nem mi lennénk, akkor 10 évig lehetne blogolni.
Ugye? Ti is így látjátok? Mi is. Ezzel kezdeni kell valamit. Fogunk is! Megújult formában, interaktívabban és talán kicsit nagyobbra törőbben!
Most szép, finom és egészséges nyarat kívánunk nektek, nagyon köszönjük az eddigi hűségetek, ne széledjetek szét, ha úgy alakul, néha mérlegeljétek a leírtakat újra és újra átrágva azokat. Nem haragszunk meg, ha továbbítjátok, ha segítetek embertársaitokon azzal, hogy elolvassák.
Ahogy Arnold mondta volna, ha tudott volna latinul: „Hasta la vista Expedit Nodum!” Ha kistrandoltátok, kinyaraltátok magatokat, várunk vissza mindenkit!
