A mostani blogbejegyzésünk rendhagyó, abban az értelemben, hogy inkább tájékoztató összefoglaló partner cégeink, ügyfeleink számára egy olyan témában, amelyről már oly sokan érdeklődtek nálunk.

A klinikai vizsgálatok világát némelyek a gyógyszerek bevezetésének procedúrájához kötik. Jellemzően elmondható azonban, hogy igen keveset tudnak róla az emberek, ide értve azokat az étrendkiegészítőket gyártó cégeket is, akik potenciális szponzorok lehetnének, ha felismernék és ismernék a rendkívüli piaci előnyöket, mindezt úgy, hogy tisztában vannak a kihívásokkal is.

Az étrendkiegészítők, hihetetlenül nagy piaci lehetőségeket rejtenek magukban. E potenciál felméréséhez és kiaknázásához klinikai vizsgálatokra is szükség van. A klinikai vizsgálatok során kapott eredményeket, adatokat, a vállalatok az üzletpolitika több területén is felhasználhatják. Segítséget jelenthetnek az új piacok meghódításában, az egyedi fogyasztói igények kielégítésében, vagy akár az új szabályozási lehetőségek feltárásában egyaránt.

A kihívás azonban a következő: nehéz megfelelő klinikai vizsgálatot tervezni, lefolytatni. A kis- és nagyvállalatok is rendszeresen küzdenek azzal, hogy megtalálják a megfelelő vizsgálati tervet, továbbá statisztikai szempontból elegendő létszámú önkéntest toborozzanak, és egyben teljesítsék a költségvetési és ütemtervi céljaikat is.

E cikkben egy kisebb áttekintést próbálunk nyújtani az étrendkiegészítők klinikai vizsgálati folyamatairól: mire számíthat a szponzor a termékével kapcsolatos kutatás során. Ezenkívül áttekintjük a klinikai vizsgálatok nehézségeit és kockázatait, illetve foglalkozunk a vizsgálatok elhúzódásának lehetséges okaival is.

Egy klinikai vizsgálat mérföldkövei

1. Javaslat – célok és ütemtervek meghatározása

Amennyiben a szponzor a klinikai vizsgálat elvégzéséhez szerződéses kutatási szervezettel (CRO-val) működne együtt, abban az esetben az első lépés a szponzor javaslat és árajánlat kérése a CRO felé. Ezt követően a CRO elkészíti javaslatát, melyben meghatározásra kerülnek: a vizsgálati termék pontos meghatározása, a vizsgálati végpontok, a null hipotézis, a várható időtartam, a becsült alanyok köre és száma. A javaslat elfogadása és az árak tisztázása után a klinikai vizsgálati megállapodás megkötésre kerül. A projekt megkezdődhet.

2. Indulási időszak – tervezés és a vizsgálati helyszín kiválasztása

A klinikai vizsgálat kezdeti fázisa igen munkaigényes időszak, hiszen ekkor történik az összes tervezési munka. Számos dokumentumot kell megírni, áttekinteni és elfogadtatni. Továbbá ebben az időszakban történik a klinikai vizsgálat legfontosabb iratának, a protokollnak az összeállítása és véglegesítése, a vizsgálati helyszín kiválasztása, az etikai és szabályozási akták benyújtása. Vagyis ekkor történik a hatósági jóváhagyás megszerzése is.

A helyszín, illetve telephely megfelelő kiválasztása több szempontból is nagy jelentőséggel bír. Nem csak az ütemterv és a költségvetés mérlegelése szempontjából fontos, hanem a tanulmányba bevonható  – beválasztási és kizárási kritériumoknak megfelelő – önkéntesek biztosítása, a vizsgálat felépítése, a személyzet képzettsége, a logisztikai paraméterek, az elérhető műszerezettség és a labor jelenléte miatt is.

Az okiratokat tartalmazó akták elkészítése 3-4 hónapot, majd a vizsgálat engedélyeztetése átlagosan 3 hónapot igényel, viszont a hatóságtól érkező kérdésektől, hiánypótlástól függően ez az időtartam változhat.

3. Vizsgálati időszak – a vizsgálati helyszín megnyitása, az alanyok toborzása és megtartása

A vizsgálat számára zöld utat jelent a hatósági engedély és ennek birtokában a vizsgálati helyszín hivatalos megnyitása, hiszen ez után az alanyok szűrése már megkezdődhet. A vizsgálat indítása alatt szigorúan ellenőrzik a helyszínt, az engedélyeket, a jóváhagyásokat és a vizsgálati termék megérkezését is. Továbbá az indítás azt is feltételezi, hogy a személyzet számára minden készen áll a szükséges tréningektől a legutolsó vérvételi csőig egyaránt.

A klinikai vizsgálatok során az egyik legnehezebb feladat az alanyok toborzása és megtartása. Sokszor az ebből adódó nehézségek okozzák a vizsgálat kezdetének elhúzódását. Maga a toborzás nem lineáris folyamat, görbéje jellemzően egy harang formát követ, hiszen a toborzási kampánynak is időre van szüksége, hogy kifejtse hatását. Így a folyamat dinamikája az alábbiak szerint alakul: a korai toborzás lassúbb folyamat, majd felpörög végül újra lelassul. Ebből adódóan az utolsó alanyok bevonása elhúzódhat, mivel a toborzási kampány hatása addigra már nem érvényesül, az alanyok elfogytak és újak sem várhatók: a tartalékok kimerültek, alternatív, lassúbb toborzási technikákat kell bevetni.

Ugyanakkor fontos azt is megérteni és figyelembe venni, hogy a teljes felnőtt népességnek csak körülbelül 3% -a hajlandó részt venni egy klinikai vizsgálatban, és e létszámnak csak egy kis része jogosult szűrésre. Ráadásul ennél is kevesebben felelnek majd meg a protokollban meghatározott kritériumoknak. Létfontosságú, hogy a CRO vagy a kutatási partner hatékonyan végezze és irányítsa a toborzást, ezáltal a tanulmány lefolytatása gyorsan és eredményesen történjen. Amennyiben egy tanulmányhoz különösen nehéz alanyokat toborozni, abban az esetben előnyös lehet a többközpontú vizsgálat, ami azt jelenti, hogy nem csak egyetlen egészségügyi intézmény van megjelölve vizsgálati helyszínként.

A vizsgálati időszak alatt az alanyokat a beválasztási és kizárási kritériumoknak megfelelően szűrik, majd a megfelelt alanyokat felveszik a vizsgálatba, az orvosi vizetek pedig megkezdődnek. Törvény adta joguknál fogva vagy orvosi indokok alapján elképzelhető, hogy nem minden alany fejezi be a vizsgálatot, ennek nagyon különböző okai lehetnek. A kutatócsoport feladata a hatékony kommunikációra törekvés, a minőségi ellátás biztosításának, illetve az alanyok megtartásának segítése is. Tudni kell azonban, hogy az alanyok kilépésének okát ők maguk nem kötelesek megmagyarázni, erre senki nem kötelezheti őket, erre joguk van, ezért nevezzük a klinikai vizsgálatokat önkéntességen alapuló vizsgálatoknak.

A további fontos, időbeliséget meghatározó tényezők közé tartozik az is, hogy mennyire könnyen betartható a protokoll, valamint az, hogy az alanyok kapnak-e méltányos kompenzációt. A vizsgálati időszak befejezését az utolsó alany vizitje, illetve a helyszínen történt utolsó monitorozás (vizsgálat pontos, törvényes lefolytatásának ellenőrzése) jelenti. Továbbá az adatbevitel és annak ellenőrzése is ebben a szakaszban zajlik.

4. A projekt vége – adatkezelés és statisztikai elemzés

Az adatbázis csak az összes adat bevitelét, áttekintését és ellenőrzését követően zárható le. Ez általában a záróvizithez képest néhány héten belül meg is történik. A lezárt adatbázist elemzés céljából továbbítják a statisztikushoz, aki elkészíti a statisztikai kiértékelést, amely alapja a zárójelentésnek. Általában a statisztikai elemzés, az eredmények véglegesítése 6-8 hetet vesz igénybe, majd ezt követően további 8–12 hetet igényel a zárójelentés megírása és szerkesztése.

Várható, lehetséges problémák, melyek egy klinikai vizsgálatot késleltethetnek

Számos tényező késleltethet egy klinikai vizsgálatot. Némelyik a szponzor hatáskörébe tartozik, némelyiket harmadik fél okozhatja. Utóbbit sem a szponzor, sem a CRO nem tudja befolyásolni.

Egy klinikai vizsgálat késésének leggyakoribb okai a következőek:

  • Az indulási dokumentumok írására, áttekintésére és szerkesztésére vonatkozó átfutási idő – CRO, szponzor vagy harmadik fél között;
  • A vizsgált termék még nincs kész állapotban – szponzor vagy harmadik fél miatt;
  • A szabályozási és / vagy etikai dokumentáció késleltetett felülvizsgálata – harmadik fél miatt;
  • Toborzási problémák – CRO, szponzor vagy harmadik fél felelőssége;
  • Az adatbevitel és az ehhez tartozó tevékenységek a vártnál hosszabb ideig tartanak – CRO vagy harmadik fél hibájából;
  • A statisztikai elemzés késése vagy változása – harmadik fél miatt;
  • A zárójelentés írása, áttekintése és szerkesztése – CRO vagy szponzor késedelme miatt;
  • A projekt hatókörének megváltozása – CRO, szponzor vagy harmadik fél miatt.

Ezen akadályok leküzdése szempontjából elengedhetetlen annak ismerete, hogy milyen potenciális problémák merülhetnek fel az adott vizsgálat során, és kezelésükre milyen lehetőségek, megoldások állnak rendelkezésre.

A klinikai vizsgálat egy komplex projekt, amely számos mozgó elemet tartalmaz. A projekt céljait szem előtt tartva a klinikai vizsgálat megtervezése és végrehajtása komoly irányítást és stratégiai felügyeletet igényel. Ebből adódóan nagyon nagy jelentőséggel bír a megfelelő CRO kiválasztása, mivel egy – a kivitelezés és a törvényi szabályozás terén egyaránt jelentős gyakorlattal rendelkező – tapasztalt partnercég számottevően megkönnyítheti, segítheti a szponzor munkáját. A CRO részéről a megfelelő partneri kapcsolat kialakításához nélkülözhetetlen a hatékony, nyílt kommunikáció, valamint a megfelelő együttműködés az összes érintett partnerrel – a szponzorral, a laboratóriumokkal, a gyártókkal, a futárcégekkel, a monitorokkal, a statisztikusokkal, a szabályozó szervekkel és az etikai testületekkel. További fontos szempont, hogy a projekt aktuális állapotáról, előrehaladásáról az összes érintett fél értesüljön.

Reméljük, jelen írásunk elősegítette a klinikai vizsgálatok komplexitásának és lépéseinek megértését, továbbá bizonyította annak fontosságát, hogy milyen alvállalkozót, CRO-t bízunk meg a feladattal!

Forrás: I1

Szerző:

Az Expedit Nodum Kft igazgatója, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ innovációs igazgatója a közelmúltig, majd a NAIK pályázati csoport vezetője. Kutatási tapasztalat: biotechnológus és táplálkozástudományi szakember, in-vitro emésztési modellek és a humánklinikai kísérletek szakértője. Több éves tapasztalata van klinikai kutatási monitorként, gyógyszeripari cégek és CRO-k projekt managereként, majd élelmiszer alapú klinikai vizsgálatok szakértőjeként.

Kertészmérnök és okleveles élelmiszermérnök, termékfejlesztési szakiránnyal. Több éves kutatásainak főbb tárgyát a Stevia rebaudiana Bertoni növény képezte, melyet mind kertészeti aspektusból, mind pedig funkcionális növényként, élelmiszerként is tanulmányozott. A témájával az országos tudományos diákköri konferencián II. helyezést ért el.

Képzése mellett több szakmai tanfolyamon részt vett, köztük minőségirányítási rendszer belső auditori és biostatisztikai képzésen is. Illetve a Food Revolution franciaországi ifjúsági találkozóján és a klímaváltozás hatásait és kihívásainak kezelési lehetőségeit vizsgáló projektben is szerepelt résztvevőként.