Mindennapi probiotikumunk
A választás gyakorlati szempontjai
Néhány hete már körüljártuk a bélben található mikroorganizmusok legfontosabb jellemzőit, illetve azok gazdaszervezetre gyakorolt hatásait.
A téma gyakorlati aktualitását az adja, hogy napjainkban egyre többet hallunk a probiotikumok jelentőségéről. Az egyik leggyakrabban reklámozott, leginkább „trendi” táplálék-kiegészítők és gyógyszerek tartoznak ebbe a kategóriába. De mit is takar ez a fogalom?
A probiotikumok élő, eleven mikroorganizmusok, amelyek képesek megtelepedni és szaporodni az emberi bélcsatornában, és jótékonyan befolyásolják a gazdaszervezet (akik mi vagyunk :o) egészségi állapotát. A legtöbb probiotikum a tejsavbaktériumok vagy bifidobaktériumok közül kerül ki.
Mikrobiomunk kedvező irányba történő megváltoztatására több lehetőséggel is rendelkezünk. Az egyik mód, ha közvetlenül fogyasztjuk el az élő mikroorganizmusokat. Ezt megtehetjük probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek étrendi szerepeltetésével, vagy táplálék-kiegészítők, gyógyszerek alkalmazásával is. A Magyar Élelmiszerkönyv alapján probiotikusnak tekinthető az a készítmény, amely legalább 10⁶/g nagyságrendben tartalmaz élő, jótékony hatású baktériumokat (még a minőségmegőrzési idő végén is). Ilyen termékek például:
- joghurt
- kefir
- koreai kimchi: zöldségfélékből erjesztett étel, leggyakrabban kínai kel, uborka, retek és zöldhagyma keveréke.
- savanyú káposzta (feltéve, ha nem a pasztörizált formáját választjuk);
- miso: fermentált szójabab paszta;
- kombucha: erjesztett tea.
Így készül a koreai kimchi
És mi a helyzet a napjainkban elérhető, probiotikus gyógyszertári készítményekkel, étrend-kiegészítőkkel? Ezek bizonyítottan hatásosak lehetnek hasmenéses megbetegedéseknél, illetve antibiotikum által okozott hasmenés megszüntetésénél, és a normál hüvelyflóra fenntartásában. Tulajdonképpen a csíraszámuk is megfelelőnek tekinthető: 10⁸-10¹⁰-en nagyságrendben találhatóak meg bennük a hasznos mikroorganizmusok. Néhány problémára azonban felhívnám a figyelmet:
- Sokszor tartalmaznak olyan törzseket, amelyek hasznosulása nem kellően bizonyított. Nem tudjuk például, hogy szájon át alkalmazva mennyire képesek ellenállni a gyomor- és bélrendszer emésztőenzimeinek? Túlélik egyáltalán, hogy lenyeltük őket?
- További fontos szempont, hogy ezeket a készítményeket gyakran antibiotikum szedése alatt és után javasolják alkalmazni, a normál bélflóra helyreállítása érdekében. Célszerű tehát olyan törzseket választani, amelyek antibiotikum-rezisztensek, különben a gyógyszer a kórokozók mellett őket is jobb létre szenderíti. Ilyen pl. a Bacillus clausii: róla lehet tudni, hogy esélye van kifejteni a hatását a rendeltetési helyén.
- Antibiotikumos kezelésnél javítható a hasznos mikroorganizmusok hatásossága, ha legalább 3 óra eltelik a probiotikum és az antibiotikum elfogyasztása között.
- Sok hatékony, klinikai vizsgálaton tesztelt készítmény gyógyszerként, és nem étrend-kiegészítőként engedélyezve kerül forgalomba. Nehezítő körülmény, hogy ezeket a készítményeket sokszor nem reklámozzák. Érdemes felkészülten érkeznünk a gyógyszertárba, és a konkrét terméket keresnünk!
- Nem szükséges a probiotikumok mellett egyéb hatóanyagokat, vitaminokat, gyógynövény-kivonatokat tartalmazó készítményeket fogyasztani. Ha a cél a bélflóra helyreállítása, arra a probiotikum önmagában is elég. Továbbá bizonyos gyógynövény kivonatok bakteriocid hatása csak elpusztítaná a bevitt törzseket, tehát együtt szedve ellentétes hatást is elérhetünk, ha nem figyelünk oda.
- Nem egyértelmű, hogy amennyiben több törzset tartalmaz a készítmény, az valóban hatásosabb lesz-e a gyakorlatban? Egyes gasztroenterológusok szerint a több törzs hatásosabb, hiszen a természetes bélflórát is diverzitás jellemzi. Mások ennek épp az ellenkezőjét állítják.
- Kérdéses, hogy ha több törzset is tartalmaz egy készítmény, mi alapján kell számítani a hatékony mennyiséget? Vajon a felhasznált törzsek mindegyikéből azt a darabszámot kell tartalmaznia a probiotikumnak, amely az adott törzs esetében – önmagában vizsgálva – hatékonynak bizonyult? Vagy többkomponensű készítménynél az egyes törzsekből csökkenthető a felhasznált mennyiség, és csak az összcsíraszám számít?
- Tovább bonyolítja a képet, hogy a legújabb kutatások némelyike szerint a probiotikumok alkalmazása még akadályozhatja is a normál bélflóra helyreállítását.
Összegzésként az alábbi gondolatokkal szeretnék búcsúzni Tőletek:
- A probiotikumok kifejezetten hatásosak egyes betegségek, pl. hasmenés kezelésében, de nem csodaszerek!
- Intenzíven kutatott terület: jó néhány kérdésre még nem tudjuk a választ;
- Fontos lenne a személyre szabottság: például az ideális probiotikum-összetétel változik az életkorral, a betegségekkel. Gyerekeknél és felnőtteknél más-más készítmények jöhetnek szóba, de személyenként is változhat, hogy kinek melyik törzs a leghatékonyabb, hiszen – mint korábban mondtam – a bélflórája mindenkinek ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomata. Még nagyon sokat kéne tudnunk ahhoz, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb készítményt javasolhassuk! (De próbálkozni lehet, mivel ezek a készítmények alapvetően biztonságosnak tekinthetőek, és sokszor valóban hatásosak a fent vázolt betegségek kezelésében.)
- Ha költségeket akarunk megtakarítani, kiválthatjuk a probiotikumos készítményeket napi 2-3 pohár joghurt fogyasztásával is.
Próbálkozhatunk a joghurttal is!
Következő cikkünkben megvizsgáljuk, hogy azon területeken kívül, ahol a probiotikumok alkalmazása tudományosan megalapozottnak tűnik, milyen egyéb – még utópisztikus – területeken várható az ilyen készítmények gyógyászati célú felhasználása – a távoli jövőben.
Képek forrása: www.pixabay.com
