Az étrend-kiegészítők mindennapi alkalmazása világszerte növekvő tendenciát mutat: 2018-ban globálisan 128,4 billió $ volt ezen piaci szegmens árbevétele, de az előrejelzések szerint 2026-ra ez az összeg 210 billió $-ra növekszik majd.
A tendenciát jól mutatja, hogy Észak-Amerikában az étrend-kiegészítők rendszeres fogyasztása már az amerikai életstílus szerves részévé vált. Ezt a jelenséget elemzi az tanulmány is, amelyben 2.006, 18 éven felüli, Egyesült Államokban élő felnőttet kérdeztek meg az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos fogyasztói szokásaikról. Kiderült, hogy a megkérdezettek 77 %-a szed legalább egyféle készítményt (1.529 fő). A legkedveltebb kategória továbbra is a vitaminok és ásványi anyagok, az amerikaiak 76 %-a fogyasztott ilyet az elmúlt 1 év során. (Ezen belül is legtöbben C-vitamint, E-vitamint illetve kálciumot vásároltak.) Ezt a kategóriát követik a speciális étrend-kiegészítők (40 %), a növényi étrend-kiegészítők (38 %), majd a sporttevékenység támogatását (28 %) és a súlykontroll megkönnyítését (17 %) szolgáló készítmények. Az egyes kategóriákon belül a különböző speciális étrend-kiegészítők (pl. gyógynövény alapú készítmények) mutatják a legdinamikusabb növekedést. Az is kiderült, hogy az amerikaiak megbíznak a boltokban kapható termékek biztonságában. (A tanulmány itt olvasható.)
A vitaminok vezető szerepe továbbra is töretlen
A magyarországi összkép hasonlít az Egyesült Államokban leírtakhoz: a Világgazdaság adatai szerint 2017-ben 27 milliárd forintot költöttünk étrend-kiegészítőkre. A választék óriási: évente kb. 1.500 új termék kerül be az OGYÉI nyilvántartásába (ld. itt).
Egy hazai, fókuszcsoportos vizsgálat szerint a fő fogyasztók a 25 – 40 év közötti, szellemi munkát végző, diplomás, magasabb jövedelemmel rendelkező, nagyvárosokban élő hölgyek, akiknek egy része az állandó ülőmunka és az ezzel járó kevés testmozgás kompenzálása céljából szed rendszeresen étrend-kiegészítőket. Magyarországon a legismertebb készítmények a C-vitamin, a D-vitamin, a kálcium és a magnézium. Azon szerek, amelyeket megvásárolunk, nem feltétlenül követik ezt a trendet: a leggyakrabban C-vitamint, ezt követően multivitamin-komplexet, majd magnéziumot és kálciumot szedünk. A sor végét paradox módon a D-vitamin zárja, melyet az említett kutatás szerint a megkérdezettek 88 %-a ismer, de csak 16 %-uk alkalmaz a gyakorlatban. Pedig a hazai lakosság D-vitamin hiánnyal küzd, úgyhogy éppen ezen vitamin fogyasztása legtöbbünk számára megalapozott lenne. A felmérés adatai arra is rámutattak, hogy a vásárlók számára két fő szempont létezik: a márkanév és az ár-érték arány. Azt, hogy a termék honnan származik, kevésbé tartják fontosnak.
De mi is az az étrend-kiegészítő? És miért is van szükségünk az alkalmazásukra?
Az étrend-kiegészítőkről szóló, 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet megadja a választ első kérdésünkre: „hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba.” Tehát megtudhatjuk: az étrend-kiegészítő tulajdonképpen egy különleges élelmiszer.
De nehéz a választás…
Alkalmazásuk azonban a gyakorlatban sajnos nem történik megfelelő körültekintéssel. Szintén az Egyesült Államokban látott napvilágot az a vizsgálat, amelyben 27.000, 20 év feletti, egészséges felnőtt táplálkozási szokásait és az ezzel kapcsolatba hozható halálesetek gyakoriságát elemezték. Az elemzés során az a meglepő eredmény született, hogy míg a normál táplálékkal bevitt A-vitamin, K-vitamin, magnézium, cink és réz fogyasztása csökkentette a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, illetve a stroke-ra visszavezethető halálozás arányát, addig ugyanezen tápanyagok étrend-kiegészítő formájában szedve nem mutattak preventív hatást. (A tanulmány itt olvasható).
Nem csak elcsépelt frázis: nem helyettesítik a kiegyensúlyozott táplálkozást!
Régóta ismert – és az étrend-kiegészítők dobozán kötelezően feltüntetett – tény, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást. De mi lehet az oka annak, hogy a tömény formában adagolt vitaminok és ásványi anyagok a fenti tanulmány szerint nem mutatnak preventív hatást, míg ugyanezek az anyagok a normál élelmiszerekben betegségmegelőző tulajdonsággal rendelkeznek? A kérdésre a tanulmány nem ad választ, de azért van néhány ötletünk, hogy mi állhat az eredmények hátterében. Egy lehetséges válasz az étrend-kiegészítők nem megfelelő minősége. Az, hogy egy vitamin vagy ásványi anyag jelen van-e az étrend-kiegészítőben, önmagában nem garancia arra, hogy a szervezetbe jutva megfelelő mértékben képes hasznosulni. Elképzelhető, hogy az adott anyag nem képes elégséges mértékben felszívódni, vagy túl gyorsan kiürül a szervezetből. Lehetséges, hogy a többi tápanyaggal kölcsönhatásba lépve eredeti tulajdonságai módosulnak. Rossz esetben az is elképzelhető, hogy a vásárolt étrend-kiegészítő hamisított, így nem is tartalmazza azon összetevőket, amelyek a csomagoláson szerepelnek.
Ezen problémákról, a vásárlás során figyelembe veendő szempontokról, a fogyasztásra vonatkozó alapelvekről következő cikkünkben lesz szó. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint pl. mi az a retard kapszula, mit jelent a mikro, illetve a nanokapszulázás, mik azok a standardizált készítmények, és hogyan kell szedni az étrend-kiegészítőket a legjobb hasznosulás érdekében? Reméljük, hogy jövő heti blogbejegyzésünk meg fogja könnyíteni számotokra a tájékozódást a több ezer étrend-kiegészítő egyre inkább növekvő piacán!
Felhasznált irodalom:
37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet
Daniella Masterson: Dietary supplement use more popular than ever: CRN study. 2019. Available: https://www.nutraingredients.com/Article/2019/09/30/Dietary-supplement-use-more-popular-than-ever-CRN-study
Koncsek R.: Kapósak az étrend-kiegészítők. Világgazdaság, 2018.03.28.
Nábrádi Zsófia, Szakály Zoltán: Életstílus alapú fogyasztói szegmensek étrend-kiegészítők vásárlásában megjelenő sajátosságainak feltárása, Magyar Táplálkozástudományi Társaság LXIV. Vándorgyűlése, 2019. október 3-5.
Chen, F., Du, M., Blumberg J., Chui KKH, Ruan, M., Rogers, G., Shan, Z., Zeng L., Zhang FF.: Association Among Dietary Supplement Use, Nutrient Intake, and Mortality Among U.S. Adults – A Cohort Study. (2019). Annals on Internal Medicine. doi:10.7326/M18-2478.
