Manapság a glutén-mentes étkezés egyre elterjedtebb. A dietetika és táplálkozástudomány mai álláspontja szerint glutén-mentes étrendet egyedül az igazoltan cöliákiás (lisztérzékeny, gluténérzékeny) személyeknek szükséges tartania, ugyanakkor bizonyos, igazoltan nem cöliákiás, de tüneteket produkáló esetekben az érintettek a gluténmentes étkezés bevezetésével a tüneteik enyhüléséről vagy teljes elmúlásáról számolnak be. A glutén-mentesség manapság már-már trenddé alakult és egyes tünetmentes, egészséges személyek gondolkodásában tévesen a „glutén-mentes” fogalom az általános egészségmegőrzéssel kapcsolódott össze.

A tudomány megalkotta a nem cöliákiás glutén intolerancia (non-coeliac gluten intolerance, NCGI, non-coeliac gluten sensitivity, NCGI, non-coeliac wheat sensitivity, NCWS) kifejezést azokra az esetekre, amikor a cöliákia diagnosztikai eljárása alapján bizonyítottan kizárható a gluténérzékenység, valamint specifikus vizsgálatok alapján szintén kizárható a búza allergia, azonban a glutén tartalmú táplálékok (búza, rozs, árpa) fogyasztása intesztinális és/vagy extra-intesztinális tüneteket indukál és ezen kalászos gabonaféléket tartalmazó táplálékok megvonásával a tünetek javulnak, megszűnnek. A klinikai kép ezekben az esetekben gyakran egybeesik az irritábilis bél szindrómáéval.

A nem cöliákiás glutén intolerancia elnevezés félreérthető, félrevezető, ugyanis ez esetben egyértelműen, bizonyítottan, nem gluténérzékeny személyekről beszélünk. A nem cöliákiás glutén intolerancia esetében a panaszokat kiváltó vegyület feltételezhetően nem a glutén. A búza, a rozs és az árpa több olyan összetevő vegyülettel is rendelkezik, amelyek tüneteket válthatnak ki, mint például a fruktán vagy az oldható fehérjék.

Ilyen esetekben a diagnózishoz szükség volna a gabona allergia és a cöliákia kizárását követően kettős-vak placebo-kontrollált élelmiszer próbára is, amely segítene tisztázni a panaszokat kiváltó konkrét vegyületet. Ez utóbbira sok esetben nem kerül sor és a páciens a glutén étrendből való kizárása és saját megfigyelései alapján diagnosztizálja magát „gluténérzékenynek” vagy „glutén intoleránsnak”.

Egy randomizált, keresztezett, kettős-vak, placebo-kontrollált, humán klinikai vizsgálatban 59 nem cöliákiás glutén intoleranciás személyen tesztelték le a glutén és a fruktán élettani hatásait gasztrointesztinális tüneteket felmérő skálával. A vizsgálatban résztvevőknél HLA DQ2/DQ8 genetikai teszttel, valamint minden önkéntes esetében a gluténtartalmú étrend mellett elvégzett bél biopszia vizsgálattal kizárták a cöliákia és specifikus IgE antitestek vizsgálatával kizárták a búza allergia fennállásának lehetőségét. Az önkéntesek egyéni tapasztalatai alapján a gluténmentes diéta hatására enyhülnek vagy megszűnnek az irritábilis bél szindróma tüneteihez hasonló panaszaik. Az önkéntesek glutént vagy fruktánt tartalmazó müzli szeletet vagy a placebo müzli szeletet fogyasztották 7-7-7 napig az egyes teszt hetek között egy-egy hetes kimosási időszakkal. A vizsgálatban nem mutattak ki különbséget a glutént és a placebot tartalmazó étrend között, ugyanakkor a fruktán tartalmú müzli szelet fogyasztása különböző mértékig előidézte a tüneteket.

A fruktán fruktóz tartalmú polimer, amely nagyobb mennyiségben található meg a mellékesen glutént is tartalmazó búzában, rozsban és árpában. Előfordulhat, hogy a gluténmentes étrend tartásával jelentősen lecsökkent fruktán bevitel és nem pedig a glutén bevitel csökkentése okozhatja a nem cöliákiás glutén intoleranciában szenvedő személyek tüneteinek enyhülését. A vizsgálat alapján előfordulhat, hogy bizonyos esetekben tévesen rossz vegyületet, a glutént tartják felelősnek a kellemetlen tünetek kialakulásáért, amelyeket akár a fruktánok is okozhatnak.

Amennyiben a későbbiekben tudományos igazolást nyerne egy ún. „fruktán érzékenység” előfordulása, a csökkentett fruktán tartalmú vagy fruktán mentes diétás élelmiszerek új sorozatának virágkora jöhet el.

Skodje GI, Sarna VK, Minelle IH, Rolfsen KL, Muir JG, Gibson PR, Veierød MB, Henriksen C, Lundin KEA. Fructan, Rather Than Gluten, Induces Symptoms in Patients With Selfreported Non-celiac Gluten Sensitivity, Gastroenterology (2017), doi: 10.1053/j.gastro.2017.10.040.

Henggeler JC, Veríssimo M, Ramos F. Non-coeliac gluten sensitivity: A review of the literature. (2017). Trends in Food Science & Technology 66. 84e92.