A C-vitaminról sokan tudják, hogy fontos szerepet játszik az immunológiai folyamatok szabályozásában, hatására növekszik a szervezet ellenállóképessége egyes fertőzésekkel szemben. De vajon ugyanilyen széles körben ismert tény, hogy a D-vitamin is szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében?
A csodálatos immunrendszer
Az immunrendszer tagadhatatlanul egyik létfontosságú szervrendszerünk, amely biztosítja, hogy hatékonyan védekezzünk a minket körülvevő milliárdnyi, szemünkkel láthatatlan kórokozóval szemben. Ezek a kis élőlények mindenütt jelen vannak. Kevesen gondolnak rájuk, de pusztán ha egy másik emberrel egymás mellett ülve beszélgetünk, már megtörténhet a kórokozók bejutása szervezetünkbe.
Azonban – mint ahogyan az az összes élettani folyamat vonatkozásában elmondható – az immunrendszerrel kapcsolatban is meg kell jegyezni, hogy hatékony működése szempontjából kiemelten fontos a megfelelő egyensúly. Nagyon komoly problémát jelent, ha az immunrendszer nem működik, de legalább annyira kóros az is, ha ez az életfontosságú szervrendszer túlműködik. Az immunrendszer túlműködése a felelős (nagyrészt) a különböző autoimmun betegségek kialakulásáért. Éppen ezért hangoztatják az orvosok, hogy ha létezne „immunrendszer-erősítő” készítmény, azt páncélszekrényben, hét lakat alatt kéne őrizni, mert a túl erős immunrendszer a saját szervezet ellen fordul… Helyesebb lenne az a kifejezés, hogy „az immunrendszer normál működését támogató készítmény”, vagy esetleg a „kórokozókkal szembeni ellenállást növelő készítmény”. Ilyen bioaktív hatóanyagok azonban bizonyíthatóan léteznek. (Szándékaink szerint ezekről még lesz szó későbbi bogcikkeinkben – különös tekintettel a mostani, 2019-nCoV vírus által mindenkiben felmerülő kérdésekre.)
Támadás: az életünk folyamatos harc a betolakodókkal szemben. Általában észre sem vesszük.
Mindenkiben kétféle immunrendszer lakozik…
Szintén kevesen tudják, hogy az immunrendszer két nagy csoportra osztható:
- Veleszületett immunrendszer: ez az adott kórokozóra egyáltalán nem specifikus, minden esetben teljesen azonos módon működik, nem veszi figyelembe, hogy ki is a támadó. Egyes sejtjeink így működnek: például a fehérvérsejtjeink egyetlen kórokozótól sem kérdezik meg, ki is ő valójában és mi a szándéka, egyszerűen bekebelezik azt (ezt nevezzük fagocitózisnak). De ilyen a gyomor sósavtartalma: a savas környezet bármilyen betolakodót elpusztít, ami szerencsétlenségére a gyomorba pottyan. A veleszületett immunrendszer a kórokozók behatolására azonnal működni kezd, de nem annyira hatékony, mint a szerzett immunválasz.
- Szerzett (adaptív) immunrendszer: ez már sokkal bonyolultabb működést feltételez. Itt a betolakodót (már amennyiben a szervezet találkozott vele valamikor korábban) az immunsejtek felismerik, és kizárólagos módon kötődnek hozzá, de ugyanakkor olyan ún. ellenanyagok is termelődnek, melyek kifejezetten a konkrét behatolót képesek elpusztítani. Ez a védekezési mechanizmus lassabban alakul ki, viszont specifitása révén rendkívül hatékony.
Hogy jön ide a D-vitamin?
A D-vitamin nagyon jó példája annak, hogy miként változhat egy bioaktív anyag szakmai megítélése annak tükrében, ahogyan egyre többet és többet tudunk meg róla. Mára már világossá vált, hogy a D-vitamin hatása rendkívül szerteágazó, a szervezet egészét érinti. Nem tudnék olyan szervrendszert mondani, aminek működését ne befolyásolná ez a vitamin. Mai témánk szempontjából azonban most csak az immunrendszerre gyakorolt hatása lényeges. Ott pedig elmondható, hogy a D-vitamin egyaránt szerepet játszik a velünk született és a szerzett (adaptív) immunrendszer működésében is.
A sokoldalú D-vitamin
A hazai orvosok D-vitaminról alkotott állásfoglalásukban leírják, hogy a vitamin több ponton is befolyásolja a szervezet immunrendszerének működését: a veleszületett immunitást serkenti (pl. a fehérvérsejtekre gyakorolt, fentebb említett, fagocitózist fokozó hatás révén), míg az adaptív immunitást gátolja (bővebben itt olvasható). A vitamin képes csökkenteni bizonyos gyulladást előidéző anyagok (ún. citokinek) termelődését is. Szintén érdekes, hogy a szervezetünk saját maga is termel néhány mikrobaellenes anyagot (különböző peptideket, defenzint, cathelicidint): ezek felfoghatóak úgy is, mint saját magunk által termelt (endogén) antibiotikumok, melyek termelődését a D-vitamin szintén fokozza.
A jelenlegi ismeretink fényében tehát úgy tűnik, hogy ez a vitamin – miközben az azonnali védekezési mechanizmusokat fokozza – közvetve és közvetlenül is mérsékli az immunrendszer kóros túlműködése következében fellépő, túlságosan erős immunválaszt. Kimutatható, hogy az immunsejtek speciális, D-vitamin megkötésére alkalmas receptorokkal rendelkeznek, miközben képesek D-vitamint bontó enzimeket is termelni (ez utóbbi funkció főként akkor jellemző, ha lokálisan túl magas a D-vitamin szint): ily módon kölcsönösen képesek szabályozni egymás működését.
Milyen betegségeknél fontos mindez?
Ez állhat a hátterében annak a megfigyelésnek, hogy az olyan autoimmun betegségek, mint a sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis vagy az I. típusú cukorbetegség geográfiai szempontból eltérő gyakoriságot mutatnak: az előfordulásuk északon sokkal gyakoribb, mint a napfényes déli országokban. Ugyanezt az elképzelést támasztja alá az a megfigyelés is, hogy sclerosis multiplexben a betegég tünetei gyakran kora tavasszal súlyosbodnak (amikorra a téli D-vitamin tartalékok már elfogytak, de még nem képződött „új” vitamin).
A már korábban említett, D-vitaminról alkotott orvosi állásfoglalás további két megjegyzést tesz a dozírozás vonatkozásában:
- Rendszeres, nagy dózisú D-vitamin pótlás gyermekkorban 78 %-al (!) csökkenti az autoimmun betegségnek tekinthető I-es típusú diabetes mellitus kialakulásának valószínűségét;
- A D-vitamin szerepet játszik az autoimmun betegségek megelőzésében, és a kezelések támogatásában. Nem tisztázott ugyanakkor, hogy ehhez milyen mértékű dozírozás szükséges?
D-vitamin jelentősége a mostani helyzetben
A 2019-nCoV vírus által okozott világjárvány felveti a kérdést: van-e valami olyan vitamin vagy ásványi anyag, ami segíthet minket ezen időszak átvészelésében?
Mint azt fentebb is taglaltuk, a D-vitaminról bizonyított hatások főként az autoimmun betegségek vonatkozásában állnak rendelkezésre, de a vitaminnak – immunrendszerre gyakorolt hatása révén – lehet szerepe egyéb betegségek megelőzésében is. Mindenképpen indokolt, és az immunrendszer működésére is pozitív hatást gyakorló tényező, ha szervezetünk D-vitamin ellátása megfelelő. Mivel a jelenlegi járvány egybeesik a koratavaszi időszakkal (mikor még azért az átlag állampolgár kevesebbet tartózkodik a napon), és mivel a magyar lakosság D-vitamin ellátottsága jellemzően alacsony, így mindenképpen javasolt a D-vitamin kiegészítés (szupplementáció) alkalmazása.
Ennek azonban nem kell megadózisú vitaminnak lennie: a D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, így túladagolható. Senki nem lesz attól egészségesebb, hogy ész nélkül tolja magába a megadózisú készítményeket! Napi 2.000 NE D-vitamin pótlása megfelelőnek tartható még ebben az időszakban is! Ügyeljünk a formára: ahogyan előző blogcikkünkben írtunk (itt), a D3-vitamin formát kell előnyben részesíteni a választásnál. Továbbá, mivel ez a konkrét vitamin legjobban lágy zselatin kapszulaként vagy cseppek formájában hasznosul, ezt is érdemes figyelembe venni a konkrét készítmény vásárlásakor.
Jövő heti blogcikkünkben igyekszünk körbejárni néhány olyan vitamint és ásványi anyagot, amelynek szerepe lehet a megfelelő ellenállóképesség kialakításában. Remélhetőleg ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy sikerüljön megtartani egészségeteket a mostani körülmények között is!
Felhasznált irodalom:
- Gil, Á., Plaza-Diaz, J., & Mesa, M. D. (2018). Vitamin D: Classic and Novel Actions. Annals of Nutrition and Metabolism, 72(2), 87–95. doi:10.1159/000486536
- Benkő I. dr., Toldy E. dr., Wikonkál N. dr., Szekeres L. dr., Bodolay E. dr., Kiss E. dr., Jambrik Z. dr., Szabó B. dr., Merkely B. dr., Valkusz Zs. dr., Kovács T. dr., Szabó A. dr., Grigoreff O. dr., Nagy Zs. dr., Demeter J. dr., Horváth H. Cs. dr., Bittner N. dr., Takács I. dr., Várbíró Sz. dr., Lakatos P. dr.: Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Állásfoglalás 2012 in Orvosi hetilap, vol. 153, issue: Suppl. 2., p: 5-26.
- Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve
- Ádám Veronika: Orvosi biokémia
- Gembillo G., Cernaro V., Siligato R., Curreri F., Catalano F., Santoro D: Protective Role of Vitamin D in Renal Tubulopathies. 2020 Mar 19;10(3). pii: E115. doi: 10.3390/metabo10030115.
Képek forrása: https://www.shutterstock.com
