Egy új élelmiszertermék piaci megjelenése magában hordozza a piaci kudarcot is – melyre több okból kifolyólag nagy esély van. Az új termékek sikerének esélyeit minden területen próbálják növelni – ehhez az egyik legnagyobb segítőöv: a termékfejlesztés fogyasztóközpontú megközelítése. Ez a szemlélet a fogyasztói igények felmérését hangsúlyozza, ezáltal a kereslethez, szükséglethez optimálisan lehet igazítani az új terméket. A cégek az élelmiszer trendek követésével a változó fogyasztói igényeket figyelik meg – például kulturálisan, technológiai, környezeti tényezők alapján stb. A cél érdekében – a termék versenyképes piacon maradásának biztosítása végett – szakemberek, piackutató cégek különféle fogyasztói adattípusokat, információkat közvetítenek az élelmiszeripari vállalatok számára: hogy miről? Az élelmiszerfogyasztás jövőbeli tendenciáiról. Az élelmiszer-szakemberek a termékfejlesztés során ezeket az adatokat felhasználva eliminálják a rövid élettartamú hóbortokat, irányvonalakat, ezáltal egy hosszútávú, időtálló trendbe fektethetnek energiát, tudást – a megfelelő termékötlettel, termékkel.
Megfogalmazódhat a kérdés bennünk: rendben, de ez mégis hogyan kapcsolódik a chili paprikához? Előző cikkünkben (itt olvashatod a teljes cikket) a chili növényhez köthető különböző trendeket – mezőgazdasági, farmakológiai szemszögből – kezdtük el taglalni, viszont egyetlen egyet kihagytunk a sorból: mégpedig a chili paprika, illetve a csípős ételek iránti igényt! Mely szintén – nem csípős társával együtt – növekvő tendenciát mutat!
Egy paprika kivonatok készítésével és elemzésével foglalkozó cég (Kalsec) 2019-ben felmérést végzett nem csak a fogyasztói trendekről, hanem a csípős, fűszeres ételek tipikus regionális fogyasztásáról, megspékelve a különböző területekről származó fűszeres termékek (pl. chili szósz, salsa) kapszaicinoid mérésével. Az alábbi országokból 500-500 fogyasztót vontak be a felmérésbe: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Mexikó, Thaiföld, Anglia és Egyesült Államok. Tehát Európai, Keleti és Nyugati országokat egyaránt.
Miért hasznos egy ilyen szintű elemzés? Lehetőséget kínál az élelmiszer feldolgozóknak, gyártóknak (pl. fogyasztói csomagolású termékeknél), a gyors kiszolgálást kínáló éttermeknek a termékkínálatuk bővítése vagy megújítása kapcsán!
A teljesség igénye nélkül, néhány hasznos adat a felmérésből, főleg az európai fogyasztókra specializálódva:
Ki mennyire szereti a csípőset? Szinte alap kérdés e témakörben, így természetesen a felmérésben is feltették egy kis csavarral: milyen mértékben élvezi a fűszeres, csípős élelmiszerek fogyasztását? Nos, a világ minden tájáról hasonló válaszokat kaptak a szakemberek: közepeset (~ 40%). Míg a csípős és extrém csípőset csupán a fogyasztók ~28% és ~7%-a élvezi.
Forrás: kalsec.com
A diagramon jól láthatjuk, hogy az extrém csípős ételek fogyasztásának kedvtelésében Európa lemarad, ugyanakkor kisebb arányt mutat a nem csípős ételek élvezetére is.
Azonban van egy kis probléma a csípősség csoportosításával: az egyes régiókban eltérő meghatározás, elvárás van a fogyasztóktól, hogy hogyan érzékelik az enyhe, közepes, csípős és extrém csípős termékeket. A felmérés során kiderült az, hogy a különböző kategóriák közötti különbségek megítélése régiónként és országonként is változik. A cég a régiókra jellemző, kedvelt termékek kapszaicinoid tartalmát megmérve összevetette a címkén szereplő megnevezéssel (pl. csípős chilipaprika szósz), melyből egyértelműen látható, hogy a csípős kifejezés a legvitatottabb. Az ázsiai térségben, a „hot” jelzővel ellátott termékek sokkal csípősebbek, mint Európában. Sőt, az amerikai régióhoz viszonyítva (gondoljunk bele: Mexikót is ide soroljuk!) is legalább 3x tüzesebbek az ázsiai termékek! Az európaiak esetében a legkisebb az eltérés a közepesen csípős és a csípős termékek között. De még ez is lehet csalóka! Ugyanis a német fogyasztók inkább a csípős élelmiszereket részesítik előnyben, csakhogy a német csípős feliratú termékek kevésbé „pikánsak” vagyis csípősek európai viszonylatban is – inkább enyhe és közepes kategóriába sorolhatóak!
Forrás: kalsec.com, MCs jelentés: Fő kapszaicinoidok (Major Capsaicinoids)
A globális fogyasztók fele azt állította, hogy gyakrabban fogyaszt fűszeresebb ételeket, mint egy éve. 2017-es számadatokhoz viszonyítva megduplázódott ez az arány. Nem csoda, hiszen 2017-ben még csak a férfiak részesítették előnyben a csípősebb ételeket, azonban ez a „fölény” 2019-ben megdőlt: a nők is hasonló csípősséget preferálnak, mint férfi társaik. Sőt ugyanolyan gyakran is fogyasztják a borsos ízvilágú ételeket.
Azonban a fogyasztók inkább a saját konyhájukban esznek, kísérleteznek szívesebben a a különböző csípősségi szintekkel – jórészt ismerős ételekkel.
Csakhogy van néhány kivétel! Ha konkrét régióra kérdeztek rá a felmérők a mexikói konyha került a toplista tetejére szerte a világon! Emellett a kínai, indiai és thai cuisine-k a világ legkedveltebbjei – fűszeresség nézőpontjából.
Az élelmiszeripar átláthatósága is egyfajta trend, így ma már a fogyasztók konkrét összetevőket keresnek mind a termékcímkéken, mind az étlapokon: például a csípősség forrását, a paprika fajtáját.
A fogyasztók első benyomásukat, ítéletüket a termék, étel kinézete alapján hozzák, majd szaglás és ízlelés során megerősítik vagy megcáfolják azt. A megjelenés, illat és íz közötti interakció kulcsszerepet játszik a termék sikerében – mindegyik szempontot figyelembe kell venni egy új termék fejlesztése során. Továbbá figyelni kell arra, hogy a fogyasztóknak általában előre meghatározott elképzeléseik vannak a csípős, fűszeres ételek kinézetéről. Vagyis a megjelenés, a külalak majdnem olyan fontos egy csípős étel esetében, mint a csípősség és az íz. A fogyasztók 70%-a a vörös szószt fogja a legcsípősebbnek gondolni egy piros, narancssárga, citromsárga, zöld színspalettán. Ennek hátterében az ízlelés mechanizmusa áll – melyről korábban már írtunk (itt olvashatod a teljes cikket).
Azonban a kor előre haladtával a csípős ételek iránti igény hanyatlik. A felmérés szerint a 18-44 év közöttiek azok, akik gyakrabban szeretnek tüzes specialitásokat fogyasztani.
Végül pedig egy globális felmérés arról, hogy milyen új fűszeres ételeket próbálnának ki valószínűleg a fogyasztók:
Forrás: kalsec.com
A számok alapján a főételek, szószok, snackek a nyerők, de kitudja, itthoni mércével nézve melyik lenne (a felmérés Magyarországra sajnos nem terjedt ki).
Reméljük ezen cikkünk egyfajta áttekintést nyújtott számotokra, hogy milyen is egy összetett fogyasztói felmérés, miben lehet hasznos és nem utolsó sorban megragadjátok a lehetőséget, ha élelmiszeripari területről valók vagytok!
Forrás:
Horvat A, Granatob G, Foglianoa V, Luninga PA: Understanding consumer data use in new product development and the product life cycle in European food firms – An empirical study. Food Quality and Preference 2019:76 p. 20–32.
Képek: Pixabay
